Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 29 (142. szám) - A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
2021 biztosítani. Ennek során a javaslat a lehető legnagyobb mértékben igazodik a hazai jogrendszer sajátossága ihoz, az irányelvi tartalom sérelme nélkül, annak fogalmi, szabályozási rendszere a jelenleg meglévő hasonló jellegű hazai szabályokhoz került hozzáigazításra, ezáltal közvetetten a jogalkalmazókat segítendő, az esetleges értelmezési problémák körét a lehe tő legszűkebbre szabva. A pozitívumok mellett - mert úgy gondolom, hogy ezek mindegyike pozitív tulajdonsága a javaslatnak - egy apróbb kritikai észrevétel. A javaslat a dohánytermékek eladási helyi reklámja tekintetében kicsit féloldalas szabályozást tart almaz, erre tekintettel fontos jogi és egészségpolitikai követelmény, hogy a dohánytermékek forgalmazására vonatkozó szabályok módosítása mielőbb elfogadásra kerüljön, biztosítva ezzel az eredeti jogalkotói célnak megfelelően azt, hogy a dohányreklámok tek intetében a jelenlegi tilalmak semmiképpen se lazulhassanak fel, sőt, inkább szigorodjanak. (12.20) E javaslatnak összhangban kell majd állnia a nemdohányzók védelméről szóló törvény várható új rendelkezéseivel. A törvényjavaslat feltétlenül hangsúlyozandó érdeme, hogy támogatja az önszabályozást, a magatartási kódexek kidolgozását. A jogszabályi kényszer mellett, akár azon túlmutatóan is hasznos eleme lehet a fogyasztói és kereskedelmi együttműködésnek a közös érdekek felismerése, a tisztességes gyakorlato k kifizetődő mivoltának józan belátása. Az irányelv rendelkezései csak alapelvi szinten beszélnek az eljárási kérdésekről, így ebben a körben a nemzeti jogalkotó nagyobb szabadsággal rendelkezik. A törvényjavaslat a hazai gyakorlatra és szabályozási sajáto sságokra tekintettel az irányelvi szabályok kikényszerítését hatósági hatáskörbe utalja. A törvényjavaslat az irányelv végrehajtásából adódó feladatokat több hatóság között osztja meg; főszabály szerint a fogyasztóvédelmi hatósághoz, illetve a Pénzügyi Sze rvezetek Állami Felügyelete által felügyelt tevékenységek tekintetében a felügyelethez. A gazdasági versenyt érdemben érintő ügyeket ugyanakkor továbbra is a Gazdasági Versenyhivatalhoz telepíti. Ez a jól követhető és használható feladatmegosztás szintén a z áttekinthető jogalkalmazást segíti elő. A vállalkozásoknak a fogyasztókkal szembeni magatartására nézve a jövőben tehát két alaptörvény lesz irányadó. A fogyasztóvédelemről szóló törvény bizonyos általános követelményeket rögzít abban a körben, amelyet a z irányelv nem érint. Az előttünk fekvő javaslat pedig az irányelvet átültető, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmával összefüggő szabályokat tartalmazza. Ugyanígy nem mondható el a reklámtörvényről sem a továbbiakban, hogy a reklámtevékenység teljes szabályozását adná, minthogy a fogyasztókkal szembeni megtévesztő reklámozásra nézve e javaslat is alkalmazandó lesz. Az irányelv átültetésével és az új jogszabállyal áttekinthető, az esetleges jogértelmezési vitákat feloldó, egyértelmű, a korábbiná l tisztább szabályrendszer jön létre, amelynek köszönhetően az Unió más országaihoz hasonlóan Magyarországon is minden vállalkozó és minden fogyasztó ugyanazt értheti tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat alatt. Az egységes szabályozás védi a fogyasztókat , és megkönnyíti, bátorítja az országhatárokon átnyúló ügyleteket. Ezért e javaslatot mindenképpen támogatni tudjuk. Hasonlóan az előző javaslathoz, a fogyasztóvédelmi jogszabálytervezet is a már említett uniós irányelvek átültetéséhez szükséges rendelkezé seket is tartalmazza. Így rendelkezik a fogyasztóvédelemről, a postáról, továbbá a távhőszolgáltatásról szóló törvények módosításáról egyaránt. E második javaslat nemcsak átalakítja, egységesíti, pontosítja végre a fogyasztóvédelmi törvény fogalmi rendszer ét, hanem a jogsértések mind szélesebb körben ismertté válása és ezáltal a jogkövető magatartás kikényszerítése érdekében erősíti a hatósági döntések nyilvánosságát, és javítja annak kiszámíthatóságát is. Bővül a hatóság által megállapítható jogkövetkezmén yek köre, ugyanakkor kiemelendő, hogy az alkalmazásukhoz mérlegelési szempontok is meghatározásra kerülnek. A bírság kiszabása kiemelt
