Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 29 (142. szám) - A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - KOSZORÚS LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2017 egyenrangú szereplők, vevők és eladók, beszállítók és áruelfogadók. De vajon ki ismeri és olvassa az EU jogszabályait? Ki tud kockázatbecslést végezni és dönteni, és a határozatokat a fogyasztókkal széles körben ismertetni? 2005 elej én az EUszabályozás két fontos paragrafusban hatályba lépett, az egyik a termékfelelősség, míg a másik - ami nyáron a guargumibotrány alatt is többször napvilágot látott - az élelmiszer útját leíró nyomon követhetőség. Ezek új feladatot jelentettek minden tagországnak, ezért adott rá három év felkészülési időt az Európai Unió. Nekünk, új belépőknek csak nyolc hónap maradt, kérdezték is a tagországok, vane elég idő erre, vannake privát laboratóriumaink, konzultációra képes laboratóriumaink, ismerjüke a n yomon követés új eszköztárát és ezek módszereit. De akkor valaki igent mondott, aki figyelmen kívül hagyta a magyar valóságot, illetve a Magyarországon működő fogyasztóvédelmi kultúrát. Ez a felelősség köszön egyébként vissza nemcsak az élelmiszerbotrányok ban, de más fogyasztóvédelmi területeken tapasztalt különböző hátrányos dilemmákban. Magyarországon sokan próbálják védeni és érvényesíteni a fogyasztók érdekeit. A felügyelőségek ellenőriznek és megbírságolják a vevőkárosító szolgáltatókat. Egy sor más ha tóság is fellép, ilyen az ÁNTSZ, a PSZÁF, a Növény- és Talajvédelmi Szolgálat, a Magyar Energia Hivatal, a Hírközlési Hatóság. Ezek mindmind külön minisztériumokhoz tartoznak, sorrendben: az egészségügyi, a pénzügyi, a földművelésügyi és a gazdasági tárca alá. Könnyű belátni, hogy koordinálásuk finoman szólva is csak nehézséges. Egészségünkért dolgozik még az Élelmiszerbiztonsági Hivatal, vagy ott van a Gazdasági Versenyhivatal, amely a verseny szemszögéből vizsgálja a hamis reklámokkal vásárlásra csábító cégeket, de a fogyasztók az esetek túlnyomó többségében a kereskedőnél rosszabbul informáltak ennek ellenére. Csak a vásárlás után bizonyosodhatnak meg arról, hogy a termék megfelele annak, amit állítottak, vagy amit ő maga feltételezett róla. Ezt a kisz olgáltatottságot kell ellensúlyozniuk a fogyasztóvédelmi szervezeteknek, a jogrendszernek és a jövőben - bízom benne - a sikeresen elfogadott fogyasztóvédelmi törvénynek. Tisztelt Ház! A piacgazdaságnak és a kereskedelemnek is megvan a maga kultúrája, ezen a területen is léteznek etikai szabályok. A konszolidált piacgazdaság valójában szuverén és önrendelkezésre képes emberekből áll. A hazai szolgáltatói magatartás, a morál, a norma azonban sajnos, mélyen - és itt hangsúlyozom: sajnos, mélyen - az európai á tlag alatt van. Az Unió más országaiban a cégek a piaci versenyben jelentős szerepet szánnak a fogyasztóvédelmi szolgáltatásoknak is, akkor is kicserélik a terméket, ha az éppen nem volna kötelességük. Céljuk nemcsak az áru eladása, hanem hogy biztos vásár lói bázist teremtsenek. Nos, ez a gondolkodás nálunk még sajnos, a kereskedői szektorra nem mindig jellemző. Ha ez így van, akkor egyetlen azonnali megoldás marad, szigorítani kell a szabályozást, fokozni kell az ellenőrzéseket, ami, külön el kell ismerni, megvalósult a Kikelet és a Csillagszóró hadművelet keretein belül. Bízunk abban, hogy ez a folyamat folytatódni fog. Tisztelt Ház! Demokráciában és jogállamban - és remélem, még ilyenben élünk - a legfőbb erő végső soron a közvélemény, nevezzük akár fogya sztóknak, akár választóknak az alkotó egyedeket. Tény, hogy még nem vagyunk felkészülve a szabályozatlan, gyorsan változó, rengeteg csalóval működő piaci környezetre, de ha meg akarjuk tartani a szabadságunkat, szembe kell szállnunk ezekkel a manipulatív t echnikákkal. 2007 a fogyasztóvédelem tekintetében sok esetben a rádöbbenés éve volt. Azért is volt ez a rádöbbenés éve, hiszen soha nem látott mennyiségben láttak napvilágot olyan termékek, amelyek súlyosan károsítják, illetve potenciálisan károsíthatják c saládok százezreinek egészségét. Tekintettel arra, hogy az élelmiszeripar által előállított termékek speciális, esetlegesen komoly, széles körű közegészségügyi problémákat okozhatnak, indokolt az élelmiszerfogyasztó magasabb szintű törvényi védelmét is ho sszabb távon beépíteni a fogyasztóvédelmi elképzelések közé, és értelemszerűen a büntetési tételeket növelni.
