Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 29 (142. szám) - A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács közjogi jogállásáról, jogköréről, összetételéről és feladatairól, valamint működési kereteiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. FODOR GÁBOR környezetvédelmi és vízügyi miniszter:
1993 komprom isszumokat megalkottuk, ahogy a statútumot megalkottuk, támogassák ezt az országgyűlési határozatot, hiszen ezzel a parlament működésében is a kooperációban egy új időszámítást kezdhetünk. Elnök Úr! Képviselőtársaim! Támogatásukban bízva ajánlom figyelmükb e ezt a határozatot, és kérem, hogy ezt a támogatást majd a határozat megalkotásakor, szavazáskor is szavazatukkal erősítsék meg. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megkérdezem, hogy a kormány nevében kíváne valaki felszólalni. Igen, Fodor Gábor miniszter úr jelezte felszólalási szándékát. Miniszter úr, 15 perc áll rendelkezésére. DR. FODOR GÁBOR környezetvédelmi és vízügyi miniszter : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Asszony! Engedjék meg, hogy a kor mány nevében én is kifejtsem álláspontomat az előttünk fekvő előterjesztésről. Hadd kezdjem azzal, nagyon örülök annak, hogy egy ötpárti konszenzussal került elénk ez a javaslat, már csak azért is, mert a környezetvédelem területén mögöttünk van egy nagyon fontos döntés, a nemzeti éghajlatváltozási stratégiáról hoztunk egy olyan döntést, amely mögött fel tudtak sorakozni ellenzéki és kormánypártok egyaránt. És ez a döntés világossá tette azt, hogy képesek vagyunk olyan értelmes konszenzust kialakítani ebbe n az Országgyűlésben, amely az ország javát szolgálja. Mert nincs más, ami jobban szolgálná ma Magyarország javát, mint a környezettudatos gondolkodásmód. Az a gondolkodásmód, amely előrefigyel, és a XXI. századnak megfelelően teszi megalapozottá azt a fej lődést, ami országunk előtt áll. És ez a fejlődés nem alapulhat máson, mint azon a felismerésen, hogy az ember nem teheti tönkre a saját környezetét, nem zsákmányolhatja ki szűkebb környezetét, mert ezzel a jövőnket éljük fel. A fenntartható fejlődés ideáj a pontosan erről szól. Ma a világnak ez az egyik legnagyobb problémája, az éghajlatváltozás ügye, a fenntartható fejlődés ügye. Vagyis az ember és a természet harmóniájának kérdése. Látjuk azt, hogy a világ hogyan megy a túlnépesedés útján előre, hogyan ha sználja tulajdonképpen zabolátlanul azokat a javakat, amelyeket a természet a rendelkezésére bocsátott. Egyszer csak szembe kell néznie az egész világnak azzal, hogy elérkezett a Föld a teljesítőképessége határára, nem lesz képes azt a típusú fejlődési pál yát tovább fenntartani, amit a XIX., illetve a XX. században elkezdett az emberiség. Ez ma nekünk a dolgunk, hogy ezzel szembenézzünk. A Magyar Országgyűlés is volt olyan bátor, hogy ezzel a javaslattal, ami itt van most előttünk, elkezdte a szembenézést, és szerintem a tanács felállításával egy nagyon fontos lépést tesz előre. Megjegyzem, én személyesen is nagyon örülök annak, hogy a magyar társadalomban az elmúlt időszakban sikerült tudatosítanunk a környezettudatosság ügyét. Nekem miniszterként ez volt e lsősorban a célom az elmúlt egy évben. Azok a közvéleménykutatási adatok, amelyek arról szólnak, hogy az emberek mennyire tartják fontosnak az éghajlatváltozás ügyét, mennyire figyelnek ma a környezetvédelemhez kapcsolódó politikai problémákra, visszaigaz olják azt, hogy a törekvésünk jó volt. Személyesen is büszke vagyok arra, hogy nagyon jó a megítélésünk, a környezetvédelem ügyének, a minisztérium munkájának és azoknak az ügyeknek is, amit képviseltünk. Hiszen ne feledjük el, ahhoz, hogy a környezettudat osságot erősítsük, a fenntartható fejlődés ideáját szolgáljuk, az éghajlatváltozással szemben fel tudjunk lépni, olyan apró hétköznapi ügyekben is világos álláspontot kell elfoglalnunk, amilyen volt például a Rába habzása, a német szemét ügye, vagy amilyen az Őrségi Nemzeti Park önállóságának visszaállítása. Vagy például az, hogy hogyan erősítjük meg a természetvédelmi őröket a nemzeti parkokban, hogyan fogjuk növelni a hatóságaink munkáját, hogy ez az ország ne legyen egyetlenegy másik országnak sem szemét lerakótelepe. Ezek az ügyek mind pici, apró, hétköznapi ügyek, és amikor az emberek arról hallanak, hogy fenntartható fejlődés, akkor hétköznapi ügyeken keresztül tudják értelmezni mindazt, ami előttünk van, ami
