Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 29 (142. szám) - A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács közjogi jogállásáról, jogköréről, összetételéről és feladatairól, valamint működési kereteiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. SZILI KATALIN (MSZP), a napirendi pont előadója:
1991 Tanácsot. A tanács elnöklésével a mindenkori Országgyűlés elnökét bízta meg, és felkérte arra, hogy hozza létre azt a statút umot 2008. május végéig, amely e tanács felállítását biztosítja. Tisztelt Miniszter Úr! Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Akkor, amikor ma ezt az előterjesztést teszem, képletesen öt frakció itt áll mögöttem, hiszen sikerült teljesíteni és meghozni azokat a kompromisszumokat, amelyek ennek a tanácsnak a létrehozását biztosító statútumot jelentik, hiszen megalkottuk azt az országgyűlési határozati javaslatot, amely tartalmazza e tanács statútumát. (9.50) Kedves Képviselőtársaim! Sikerült előbb teljesítenünk , mint ahogy ezt a parlament tőlünk kérte. És megköszönöm valamennyi frakciónak azt a támogatást, amit ahhoz adott, hogy egy közös engedményeken nyugvó kompromisszumot sikerült létrehoznunk ahhoz, hogy ez a tanács egy fóruma legyen annak, ahol civilek, érd ekképviseletek, a kormány, a frakciók párbeszédet tudnak folytatni, s nemcsak a fenntartható fejlődés stratégiáról, mert az is fontos, hogy ennek az országnak hosszú távú, 20252030ig nyúló olyan stratégiája megalkotására kerüljön sor, amely magában fogla lja a gazdasági, a szociális, a társadalmi, az ökológiai, sőt továbbmegyek, a kulturális kérdéseket és ezeknek a kérdéseknek a harmóniáját is. Csak akkor, ha harmóniában kezeljük ezeket a kérdéseket, fogunk tudni kialakítani egy harmonikus Magyarországot, egy harmonikus társadalmat, ami Magyarország versenyképességét is biztosíthatja Európában, a világban, egy élhető országot biztosít mindenki számára, és egy fenntartható társadalmi képet alakít ki. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt mondtam, harmónia. Alapvető en ennek a tanácsnak pontosan az a feladata, hogy ezt a fajta új politikai gondolkodást próbálja meg ne csak a politikában, ne csak a közbeszédben, hanem az egész társadalomban elfogadtatni, hiszen számunkra egy jövőképet csak és kizárólag az biztosíthat, ha a gazdasági kérdésekről nem kizárólagosan beszélünk, hanem a szociális kérdésekkel, a társadalmi kérdésekkel összhangban, ha akkor, amikor társadalmi kérdésekről van szó, mögötte látjuk azt is, ami a gazdaságot és a versenyképességet jelenti, ugyanakkor mellette nem kizárólagosan és nem maradékelven az ökológiai, másképpen fogalmazva: a környezeti kérdésekkel is foglalkozni tudunk, erről is szólni tudunk. Nyilvánvalóan ma is mindannyian érzékeljük, hogy ahol a legnagyobbak a szociális feszültségek, legna gyobb a szociális probléma, ott találkozunk a legtöbb ökológiai problémával is. Ugyanakkor számunkra fontos az is egy fenntartható társadalom érdekében, hogy ne csak és kizárólag a gazdaság alakítson és határozzon meg minden életviszonyt, és ne a gazdaság legyen a cél, hanem csak eszköz legyen ahhoz, hogy egy élhető társadalmat, élhető országot alakítsunk. Azt mondtam, harmónia. Tehát a mi feladatunk, ennek a tanácsnak pontosan az a feladata, hogy ezen gondolkodásmód mentén segítse, karbantartsa a hosszú tá vú stratégia kialakítását. És ezt tesszük nemcsak azért, mert számunkra 2006ban az Európai Unió is előírta, hogy egy megújult fenntartható fejlődés stratégiát kell kialakítani, illetőleg az Európai Unióhoz is be kell nyújtani, hanem azért tesszük, mert sz ámunkra, Magyarország számára, a magyar társadalom számára fontos kérdés, hogy mindezen kérdések harmóniájában tudjuk magunkénak azokat a hétköznapi gyakorlatot is meghatározó törvényeket, amelyek számunkra 2015ben, 2020ban és 2025ben is, gyermekeink és unokáink számára is egy élhető országot biztosítanak. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Azt mondtam, kompromisszum. Valóban sikerült egy kompromisszumot létrehoznunk abban, hogy ez a tanács - amely, hangsúlyozom még egyszer, a párbeszéd fó rumát is biztosítja a civilek, az érdekképviseletek, az egyházak, a tudományos élet képviselői között - negyedévenként ülésezzen, ezt is tartalmazza a statútum, legalább kétharmaddal hozza meg a döntéseit. Bízom benne, hogy ezek kompromisszumos döntések le sznek, mert ez biztosíthatja azt, hogy kormányzatokon túlnyúlóan is valamennyi jogszabály esetében biztosítsák azt, hogy számunkra az a cél a fontos, amely egy harmonikus társadalom elérését, egy harmóniában működő ország elérését biztosítja.
