Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 29 (142. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - JAKAB ISTVÁN (Fidesz):
1988 Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkeze tt Jakab István frakcióvezetőhelyettes úr, a Fideszfrakcióból. JAKAB ISTVÁN (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egy ágazat gyengeségeit igazán akkor tudjuk érzékelni, amikor a kedvezőtlen hatások egyszerre érnek bennünket. Ilyen volt az e lmúlt esztendő, amikor az aszályon, a fagyon és a legkülönbözőbb természeti katasztrófákon túl, a viharokon túl sajnos a nemzetközi piacokon bekövetkezett változások is ugyanúgy érintettek bennünket. Ennek sajnos az lett a következménye, hogy a magyar agrá rágazat igen nehéz helyzetbe került. Karsai Péter képviselőtársam már jó néhány, a piaci változásokkal összefüggő, az árváltozásokkal összefüggő kérdést részletezett, ezért ezeket a kérdéseket most kihagynám. Inkább arra szeretnék koncentrálni, hogy mi az, ami ehhez a válsághelyzethez, ehhez a nehéz helyzethez közelebb vitte az agrárágazatot. Évek óta folyamatosan hangsúlyozzuk és hangoztatjuk a Házban is, a Házon kívül is, hogy egy stabil, erős, lehetőleg konszenzus közeli helyzetben elfogadott agrárstraté gia nélkül az ágazat nem lesz képes magára találni, az ágazat nem lesz képes ebből a helyzetből kilábalni. Addig nem tudunk továbblépni, amíg bizonyos alapvető kérdésekben nem lesz konszenzus az ágazat ügyeiben. Ilyen a birtokszerkezet, termőföld, termelői érdekek, a termelői tulajdonú feldolgozó, legalábbis az elsődleges feldolgozóüzemeknek a létrehozása, támogatása. Erre most ebben az adott helyzetben egyetlen és utolsó lehetőség van, mégpedig az Új Magyarország vidékfejlesztési program kapcsán rendelkez ésre álló források. Mielőtt erről szólnék, engedjenek meg csak egy nagyon rövid visszatekintést. Az európai uniós felkészülés, majd az uniós tagságunk első időszakában rendelkezésre álló források felhasználása, annak monitoringja, annak elemzése, értékelés e, hogy ez mennyire segítette az ágazat fejlődését, hol követtünk el, hol követtek el hibát a kormányok, és hol volt az a szakasz, amely valóban segítette a vidéket, a vidéken élő gazdák, gazdálkodók és az ott élő polgárok helyzetét, ez az elemzés, ez a mo nitoring gyakorlatilag elmaradt. Ennek igazán a későbbi programok készítése során nem érzékeltük a hatásait. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A helyzet az, hogy most egy utolsó esély van, ez az Új Magyarország vidékfejlesztési program keretében rendelkezésre álló források. Nem mindegy, hogy ezeket a forrásokat kik, milyen módon és hogyan használják fel, minek az érdekében használjuk fel. (9.40) Gyakorlatilag az előbb már előttem jelezték: igen, a nemzetközi gabonapiacokon, a ne mzetközi élelmiszerpiacokon egy hatalmas árátrendeződés - árrobbanásnak is lehet nevezni , változás következett be. Nos, nagyon stabil stratégia szükséges ahhoz, és nagyon egységes álláspont, a magyar agrárgazdaság szereplői és a magyar feldolgozóipar rés zéről is egy olyan konszenzus kialakítása szükséges, hogy tudjuk, mi az az irány, amit mindenki elfogad. A részletek nélkül: nem fogadható el az, hogy a termelőktől elkülönülten a befektetői társaságok úgy szerezzék meg ezeket a forrásokat, hogy később már a termelők nem tudnak fejlesztéseket létrehozni, és nem tudják a saját gazdaságukat versenyképessé tenni. A másik terület, amely az árakat is jelentős mértékben befolyásolja, az elsődleges feldolgozás hiánya a mezőgazdaságban, kiemelt terület kellene hogy legyen; a globalizáció kihívásaira adott válaszok tekintetében egy egységes, átfogó, olyan agrár- és vidékpolitika, amely nélkül nem tudunk versenyképessé válni. Tisztelt Államtitkár Úr! A biztonságos termelés feltételeinek megteremtése nélkül nem lehet t ovábblépni. Nem látjuk az Új Magyarország vidékfejlesztési programban a Vásárhelyitervet most már végre beindító átfogó öntözési rendszernek a kialakítását, amely a magyar agrártermelők
