Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 28 (141. szám) - Katona Kálmán (MDF) - a környezetvédelmi és vízügyi miniszterhez - “Hol késlekedik a víziközmű-törvény?” címmel - ELNÖK (dr. Áder János): - KOVÁCS KÁLMÁN környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Áder János):
1937 Ez a téma, a víziközműtörvény a kormányprogram 35. oldalán nagyon szépen meg van fogalmazva: “A megbízható szakmai színvonal érdekében megalkotjuk az egységes vízi közműtörvényt, lehetővé tesszük a magántőke bevonását, létrehozzuk a víziközműszolgáltatás felügyeletét is ellátó ár- és versenyhatóságot.” Államtitkár úr elég régóta ismeri ezeket a mondatokat, a meghallgatáson miniszter úr is hangsúlyozta, hogy rövides en meglesz a törvény. Egy olyan természetes monopólium ez a víziközműszolgáltatás, amely az egyedüli a szolgáltatások közül, amelyet mindenféle rendeletek sokasága szabályoz; magyarul, mondhatom nyugodtan, hogy rendezetlen. Az, hogy több mint négyszáz üze meltető működik az országban, már önmagában elég ok lenne arra, hogy törvényért kiáltsunk, hogy létrehozzuk a gazdaságos üzemméretet ezen a területen is, a vízszolgáltatás egyre inkább való drágulásának visszafogására. A másik, hogy van 3200 árhatóság ezen a területen; gyakorlatilag minden önkormányzat maga határozza meg, lényeges iránymutató képlet, szabályrendszer nélkül, hogy mennyiért szolgáltatja a vizet. Nagyon gyakran politikai okok befolyásolják az árat. A harmadik elem, hogy a szolgáltatóknak elég a tevékenységi körükbe bejegyezni, és máris egy ilyen jelentős szolgáltatást végezhetnek. Mindezek ismeretében a kormány, a tárca a mai napig nem terjesztette a parlament elé a víziközműtörvény tervezetét. Várom a választ, hogy miért nem. (Taps az MDF sor aiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : A kérdésre Kovács Kálmán államtitkár úr fog válaszolni. KOVÁCS KÁLMÁN környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár : Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Azt hiszem, ha valaki hallgatta az ön kérdését, észrevehette, hogy nagyjából a kérdésben benne is foglaltatik a válasz. Nem arról van szó, hogy van egy egyszerű szabályozási terület, ahol most időszerű lenne egy új módosítást behozni, hanem arról van szó, hogy a víziközműszolgáltatás Magyarországon nagyon sok évtizedes hagyományra visszatekintve, nagyon összetett rendszerben és néha nagyon nehezen kibogozható szabályozási környezetben működik hosszúhosszú évtizedek óta. Ez az, ami miatt úgy döntöttünk, hogy ezen változtatni kell, rendbe kell tenni ezt a rendszert. Ahogy azt ön is tudja, ennek a nagyon széles körű munkája megkezdődött. Hiszen itt arról van szó, hogy egy biztonságos, jó minőségű vízszolgáltatást tudjunk létrehozni, mégpedig a piacgazdaság körülményei között. Az elmúlt időszakban ugyanis az volt a jellemző, hogy ezek a rendszerek bizony fokozatosan tönkrementek, erodálódtak, aztán mindig valamilyen állami segítséggel, egy újabb nagyberuházással valamilyen szintre följavították őket, aztán kezdődött újra a rendszerek lerohadása. Na, ezzel szemben mi egy működ ő struktúrát, egy európai színvonalú víziközműszolgáltatást, víz- és szennyvízkezelést kívántunk létrehozni. A társadalmi egyeztetése annak a koncepciónak, amelyet elég széles körű munkával kidolgoztunk, 2007 második felében megkezdődött, és ennek a lezár ása után létrehoztunk egy kormányzati munkacsoportot, a Vízügyi Minisztérium a Gazdasági, az Igazságügyi, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériummal és a Pénzügyminisztériummal, valamint a Versenyhivatallal és a Közbeszerzések Tanácsával. A fen tiek 2008 áprilisára el is készítették azt a kodifikált anyagot, amelyben nyitott kérdések maradtak. Ezeket a nyitott kérdéseket megküldtük a Miniszterelnöki Hivatalnak, és most tulajdonképpen a kormánykabinet előtt fekszenek, hogy a kabinet állást foglalj on ezekben a nyitott kérdésekben, hogy a szabályozási folyamat továbbmehessen, és megszülessen az a, nyugodtan mondhatom, történelmi léptékű szabályozás a víziközműszolgáltatásban. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Ád er János) :
