Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 22 (140. szám) - Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP):
1888 A kérdés az, hogy az új rendszer ezt nyújtani tudjae elfogadható technikai feltételekkel és elfogadható költségráfordítással, mert ez egy olyan pluszszolgáltatás, amit ma is meg lehet venni, illetve hogy ez a hivatalos ingyenes kormányzati portálon bevezethetőe, ennek mik a feltételei, és mik azok a körülmények, amelye k ezt lehetővé teszik. Ha ebben előre lehet lépni, akkor nyilván senki nem fog tiltakozni. De úgy gondolom, hogy a jogalkotó vagy a jogszabály előterjesztője azt a feltételrendszert látja, amit leírt. Ez azonban visszalépést semmiképpen nem jelent, maximum egy lehetőség nem kellő mértékű kihasználásáról beszélhetünk, amit néhány év múlva talán be lehet vezetni, de ha most van rá lehetőség, akkor gondolom, hogy a kormányzat ezt a felvetést meg fogja vizsgálni. Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, hogy ebben az ügyben tényleg nem kell túl nagy elvi vitát folytatni. Persze tudom, hogy ennek a kérdéskörnek van egy nagyon érzékeny elvi éle, hiszen tényleg a jogállamiság egyik alaptételéről van szó, de ebben a tekintetben ma nem látok veszélyt. Azt látom, ha azoka t a pontokat, amelyek akár az eljárás, akár a hitelesítés, akár a kétharmadosság tekintetében itt felvethetők és rendezhetők, felvetjük és rendezzük, akkor ennek a törvénynek az elfogadása akár ötpárti konszenzussal is biztosítható. De azt is szeretném hoz zátenni - s ezt Salamon képviselőtársam nálam sokkal pontosabban tudja , abból, hogy egy jogszabály kétharmados, nem következik az, hogy minden részletkérdése a kétharmadosság körébe tartozik. Itt azt kell eldönteni, hogy melyik része lényeges, és melyik része lényegtelen elem. (15.50) Amikor arról vitatkozunk, hogy mi a hitelesség, és most a kormánynak van valami burkolt szándéka, akkor azért vitatkozom, mert azt a leírást ma, hogy a papír alapú jogszabály a hiteles, amelyet a Közlöny tartalmaz, egy feles törvény tartalmazza. Ehhez képest ennek a hangsúlyváltása ugyancsak a feles törvényben van benne. Tehát ha a feles törvényben 2005ben ezt nem jól szabályozta az Országgyűlés, akkor lehetett volna jogorvoslatért bárhová fordulni. Nem tudok ilyenről. Ma az ért, mert hangsúlyváltás van, azt gondolom, a felesség, kétharmadosság kérdésében nem alakult ki új helyzet. Összességében a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja nevében azt tudom mondani, hogy a javaslatot támogatjuk, mi is készen állunk módosító in dítványok befogadására megfelelő feltételek esetén, és úgy gondolom, hogy akár egy bizottsági módosítóval, ha ezek olyan jellegűek, hogy az elfogadást elősegítik, akkor ez a munka elvégezhető. Tisztelt Ház! Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (dr. Áder János) : Salamon László képviselő úr jelentkezett újabb kétperces hozzászólásra. DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tóth András képviselőtársam, azt hiszem, nem é rtette meg a hitelesség problémáját, tudniillik azt mondta, hogy ha valaki a továbbiakban papír alapú jogszabályokhoz akar ragaszkodni, azt minden további nélkül megteheti. Ha nem akar bukni, képviselő úr, és ha nem akar kockáztatni, akkor nem teheti meg. Mert ha egyszer eltérés esetén kimondja a törvény, hogy nem a papír alapú az érvényes, hadd mondjam most így, hanem az elektronikusan közzétett szöveg, akkor az a polgár, aki biztosra akar menni egy jogvitás, egy számára fontos jogvitás ügyben, hogy a pont os és hiteles jogszabályszöveghez jusson hozzá, és az a jogszabályszöveg, amit lát, egész biztos, hogy úgy van, akkor rá van kényszerítve arra, hogy az elektronikus formához férjen hozzá. Ha ebben az országban vannak olyan állampolgárok, akik ezt nem tudjá k megtenni, mert nincs kellő szakismeretük hozzá, vagy más egyéb feltételek hiányoznak, amit nem lehet áthidalni, akkor az a rendelkezés, amely az elektronikus formát teszi hitelessé, az a rendelkezés velük szemben diszkriminatív. Körülbelül ahhoz tudom ez t hasonlítani, mint amikor a fogyatékosok védelmében előírunk bizonyos szempontokat, mert nem az a mérce, hogy kik vannak többen, fogyatékosok vagy
