Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 22 (140. szám) - Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz):
1864 pótoljuk , hanem valami olyan dologra szeretném felhívni a figyelmet, amely szerintem nem egészen átgondolt és nem kellőképpen leegyeztetett, és talán nem is szükséges eleme a törvényjavaslatnak, ez pedig a váci Dunahíd kérdése. Indoklás: én azt mondom, hogy gondoljuk újra ennek a létesítménynek a szükségességét. Valóban szükséges ez a lé tesítmény? Milyen igényeket elégít ki? Milyen hatásai lesznek? Egyáltalán vane ennek hatástanulmánya? Szeretnék emlékeztetni most egy másik beruházásra, mégpedig az M0s északi hídjának kérdésére, amikor is több település kért leágazást, például Szigetmon ostor, Horány, és akkor környezetvédelmi és vízbázisvédelmi szempontból az a döntés született meg, szerintem helyesen, hogy nem lehet leágazást építeni, hanem majd valamilyen más módon próbálja meg a közlekedési tárca kielégíteni ezen települések, illetve az ott lakók igényeit. Megjegyzem, ez a megoldás a mai napig nem született meg, és igazából kérdéses az M0s északi hídjának a forgalomba helyezhetősége. Tudjuk jól, hogy ez év augusztusában valószínűleg el fog készülni, de van egy bírósági határozat, amel y alapján a forgalomba helyezés csak akkor történhet meg, ha Szigetmonostor önkormányzata ehhez hozzájárul. Egy ugyanilyen jellegű problémát generál a váci híd, hiszen az is a Szentendreiszigetre fog megérkezni. A Szentendreisziget egy kiemelt jelentőség ű, nemcsak a főváros, hanem a térség ellátását biztosító vízbázis, és igen, egy ilyen közlekedési folyosó kialakítása nagyon komoly veszélyeket jelent a vízbázisvédelem szempontjából és természetvédelmi szempontból is. Tehát itt igazából az a dilemma állt elő, hogy az egyiket lehet, a másikat nem lehet, pedig ugyanazok az érvek szólnak mind a kettő ellen és mellett is, természetesen. Tehát én majd egy olyan módosító javaslatot fogok talán meglepetésszerűen benyújtani, hogy ezt a kérdést gondoljuk át, és mos t ebből az országos területrendezési tervből emeljük ki a váci híd kérdését. Itt visszautalnék Baráth Etele képviselőtársam felszólalására, amikor azt mondta, hogy az M0s északi híd üzembe helyezése, forgalomba helyezése egy új helyzetet fog teremteni a D unakanyarban, és sajnos ez valóban be fog következni, és inkább a jobb partot fogja ez érzékenyebben érinteni, mint a bal partot. Ha még azt is figyelembe vesszük, hogy az M11es folyosó is el fog készülni - nagyon helyesen tartalmazza az OTrT módosítási j avaslat , akkor az M11es, amely Esztergom irányába köti össze, hidalja át az országhatárt Szlovákia és Magyarország között, és az M0s északi hídja két olyan közlekedési folyosó lesz, amely között értelemszerűen egy tranzitforgalom fog beindulni, ha akar juk, ha nem, és egy nagyon érzékeny, sérülékeny, természeti és kulturális örökségekkel sűrűn megáldott térséget, az ott élőket és az ott lévő természeti és kulturális örökséget fogjuk egy ilyen, ma nem felbecsülhető, nem megbecsülhető forgalommal terhelni. Én erre a veszélyre szeretném tisztelettel felhívni a figyelmet. Nyilvánvaló, hogy ez a problémakör érinti az M0s budakalászi megtorpanását, és nagyon helyesen azért támogatom a törvény tárgyalását és elfogadását, mert végre rendezni fogja az ÜrömPilisb orosjenő és a továbbvezető folyosó kérdését, hiszen ezek a települések nagy ellenállók voltak ez idáig, és emiatt sajnálatos módon az M0s továbbtervezése és engedélyeztetése nem történhetett meg. Most úgy gondolom, ez a terv egy nagyon komoly lépést tesz annak irányába, hogy a továbbtervezés és engedélyeztetés folytatható legyen. A közlekedési rendszereknél maradva még szeretném felhívni a figyelmet, hogy azért voltak és vannak visszalépések is a településeket elkerülő, úgynevezett tehermentesítő utakkal k apcsolatban. Itt megint szeretnék megállni, és szeretném a véleményemet megfogalmazni a tekintetben, hogy szerintem nem elegendő arról dönteni, hogy hol épüljenek elkerülő folyosók, elkerülő utak, hanem rendezni kellene ennek a környezetét is. Ugyanis óhat atlan, és azt tapasztaljuk általában, hogy ahol elkerülő utak épülnek, ott előbbutóbb megjelennek a kereskedelmi egységek, utána az ipari övezetek, utána a lakóövezetek, és érdekes módon megint átkelési szakasz alakul ki, és fölmerül az újabb igény, hogy akkor újabb elkerülő utakat kell építeni, mert tarthatatlan már ez a helyzet. Itt, ebben az országos területrendezési tervben kellene szabályozni, megfogalmazni és meghatározni azokat a védőterületeket, amelyek elkerülő útként fogják hosszú távon megtartan i ezeket az utakat.
