Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 22 (140. szám) - Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - DR. BARÁTH ETELE (MSZP):
1843 És láss csodát, Schengen után nemcsak az ország különböző részeibe kell tudnia ennek áthelyeződnie, hanem az országon túlra is. Tehát ez a nyílt hálós szerkezet, aminek a kiépítését egyébként javasolja ez a terv, ami nyomvonalaiban tökél etesen benne van, természetesen a teljes Kárpátmedencére és azon túlra is hat. Hiszen azok az európai egyezmények, amelyeket ez a terv figyelembe vesz, akár a gyorsforgalmi utak, a PANhálózatok, a vasúthálózat, a víziúthálózat kiépítését szorgalmazza, ez ek már mind az északdéli, keletnyugati kapcsolatok feltétlen fejlesztését célozzák. Rendkívül sok olyan nyomvonal található benne, ami kifejezetten azt a célt szolgálja, hogy ezek a déli részek, keleti és periferiális részek bekapcsolhatókká váljanak. Ug yanakkor nem szabad elhallgatni, illetve nem lehet túlhangsúlyozni azt, hogy milyen komoly gondja van Magyarországnak a természeti tájaival, és mennyi gondot okoz ezeknek a területeknek a tisztességes fenntartása, megművelése, akár gazdasági, akár egyszerű en csak környezetvédelmi szempontból. Itt tehát egy furcsa tichotómia is van, ellentmondás is található. Az egyik azt sugározza, hogy igenis fejleszteni kell, építeni kell, úttal, energiával el kell látni azért, hogy ezek a területek működhessenek, a másik oldalon viszont ennek az országnak büszkének kell lenni arra is, hogy nagyon szép természeti tájai vannak, szinte érintetlenül maradtak meg. Ebből adódóan nagyonnagyon gondosan kell tudni ezeknek a területeknek az arányait megválasztani. Amikor az európa i, például mezőgazdasági alapról beszélünk, akkor nagyon pontosan tudni kell azt, hogy ezek a támogatások nem kizárólag arról szólnak, mi több, lassan egyre kevésbé arról szólnak, hogy a gazdálkodókat közvetlenül támogassák, hanem sokkal inkább erkölcsi bá zisuk az, hogy egy életformát, a hajdani paraszti életformát, a falusi életformát, ötvözve persze mindazzal a technikai és modernizációs eszközzel, az internettől kezdve a közlekedésen át, fenntartsák. Hogy lehetőség szerint ezek a tájak igazi tájként tudj anak továbbélni, hiszen a táj fogalmába manapság már nemcsak az erdő, a víz vagy a fű, fa, virág van benne, hanem az az életforma, ami az ember és a környezet között alakult ki az elmúlt időszakban. S akkor utalnék arra, hogy a táj fogalma ahogy egyre komp lexebbé vált, úgy vált az elmúlt időszakban valamennyi fogalmunk gyakorlatilag komplexebbé. Gondoljunk a fenntarthatóság egyszerű kérdéskörére, amit eredetileg úgy tanultunk meg, hogy fenntartható, ugye, vigyázni kell arra, hogy a zöld környezet és a tiszt a környezet megmaradjon. Azután ez szépen kiterjedt arra, hogy tudjuk jól, hogy csak egy fenntartható gazdaság képes ennek a feltételeit megteremteni; és természetesen a legfontosabb és legsúlyosabb számunkra az, hogy az emberi társadalom fenntarthatósága, ezen belül a magyar nemzet, a magyar társadalom fenntarthatósága is biztosítva legyen. Ennek a tervnek tehát konkrét feladata az, hogy a társadalmi, a gazdasági viszonyok között és a természet közötti relációt, ezt a viszonyrendszert úgy tudja megtartani, hogy ne csak mi tudjuk esetleg ennek javait élvezni, hanem ötvenszáz évre előre gondolva. Ez tehát nagyon sok anomáliát fog jelenteni. Hadd mondjam meg, hogy a képviselőtársaim által benyújtott eddigi módosító indítványok jelentős része nem abban az irán yban hat, hogy ezeket őrizzük meg, hanem mindenki azt keresi, hogy hogyan lehetne a gazdaságot élénkíteni, hogyan lehetne minél több infrastruktúrát megépíteni, hogyan lehetne elérhetővé tenni azokat a területeket is, amelyek eddig nem voltak azok. Ebből a dódóan több út, több nyomvonal, annak szélesebb volta, egyre több gyorsforgalmi útvonal kérése, az egyszerű főútvonalak gyorsforgalmivá alakítása, lehetőség szerint a vasutak álljanak meg mindenhol - teljesen természetes emberi követelmény, teljesen termés zetes társadalmi igény, ugyanakkor a területrendezési tervnek korlátokat is kell jelenteni, korlátokkal is kell rendelkezni ezeknek a fejlesztéseknek a befogadásával szemben. Azt hiszem, hogy az általános vita eléggé egyetértésben zajlott. Tehát őszintén a zt kell mondanom, az nagyon jó dolog, hogy a parlamenti pártok és azok képviselői kivétel nélkül, miközben aggodalommal és javaslatokkal is szólnak a tervről vagy a tervvel kapcsolatban, aközben ennek fontosságát egyértelműen elismerik, ennek szükségét egy értelműen tudják, elismerik, ezért ennek elfogadását eddig jelentősen támogatták is.
