Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 22 (140. szám) - A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DOMOKOS LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1820 láthatóan nincs alapvető konszenzus a törvényi szabályozások magyarországi fogadtatása tekintetében, és láthatóan a koalíció a kormányzati oldalon is ennek az érzékelése után úgy fogalmazott, ho gy ezen van mit változtatni, van mit pontosítani, tekinthetjük keretjellegűnek. Azt gondolom, hogy az öt párt a parlamentben mindazt el fogja fogadni, hogy keretjellegűen elfogadható ezen jogi szabályozás; részben azért, mert valóban az Európai Unió szabál yozása előírja, másrészt pedig azért, amit az erényei között szerettem volna felsorolni, hogy pontosabban próbál definiálni bizonyos jogszabályokat. Ez mind a bírósági gyakorlatot is figyelembe vevő, mind pedig az alkotmánybírósági állásfoglalást is figyel embe vevő kérdésekben életszerűbbé próbálja tenni, vagy olyan fogalmakat próbál tisztázni, amit a köznyelv is elég erőteljesen kever, tehát a mindennapokban nagyon vásott szakmai odafigyelés alapján lehet megítélni, hogy mit tekint gazdasági reklámnak, és mit csak tájékoztatásnak például a törvény szövege, amelyik egyértelművé teszi. Azt gondolom, hogy nem egyszerűen definíciós probléma az, hogy a fogyasztót nevezi meg a gazdasági reklám céljának, vagy pedig a reklámozás célzottját nevezi meg a törvényszöve g, hiszen egészen más fogalomrendszert és e mögé egészen más technológiát feltételez ez a két fogalomrendszer. Márpedig a gazdasági reklámtevékenység azért alapvetően mégiscsak eredeti fogalmánál fogva a fogyasztót célozza meg; itt most nem ezt a definíció t fogja használni a törvénytervezet eredeti megfogalmazása, amely, azt gondolom, értelmezhető így is, de azért mondok más definíciós kérdést, ami viszont pontatlannak tűnhet, bár önmagában keretjelleggel nagyon helyes és jó a megfogalmazás, de utána annak a tényleges érvényesülése már kérdéseket vethet fel. Akár csak az általános reklámtilalmaknál megfogalmazott erőszakos és a közbiztonságot veszélyeztető magatartásra ösztönzés fogalma vagy a természetkárosító magatartásra ösztönző fogalom bizony határeset lehet nagyon sok esetben, hogy ez előzetes szándéka volt a reklámozónak, vagy pedig önmagában az a tevékenység, amit reklámoz, környezetrombolást jelent. Mondok egy példát: ha építési tevékenységben valaki egy városközpont vagy egy külterület átsorolásával kapcsolatos kérdésekben telket értékesít, és amögött termőföld kivonása van vagy éppen fák kivágása, akkor az óhatatlanul környezeti károsodást jelent, de ezzel kapcsolatban valaki pedig a természetes környezetet hirdeti, az igaz, ami majd körül fogja ven ni; de a megépült létesítmények és épületek például önmagukban természetkárosítást jelentenek, önmagában az, hogy létesült ez az épület vagy ez a létesítmény. De ha belegondolunk, ugyanez a kérdés merül fel, amikor energetikai célú vagy környezetkárosodáss al járó, de egyébként a társadalmi civilizációval szorosan összefüggő kérdések vetődnek fel. Másrészről azt gondolom, hogy valóban két, egészen fokuszált problémakörre világít rá, amiről már előttem is szóltak. Egyrészt a dohányzás témaköréhez nyúl hozzá ú jból a törvénytervezet, amely rendkívül szigorú reklámozási körülményeket teremt. Ezzel, hogy a szigorodás irányába kíván menni, egyet lehet talán érteni, nyugodtan mondhatjuk, hogy ez egy olyan irány, amely ha védi a gyermekeinket, ha védi a jövő nemzedék ét, ha védi azokat, akik nem dohányoznak, az azok érdekében tett lépések indokoltak, viszont a másik oldalon az Alkotmánybíróság is megfogalmazta, hogy a tájékoztatáshoz való jog kérdésének érvényesülése nem biztos, hogy megnyugtató módon van szabályozva, ezért azt gondolom, hogy itt valószínűleg jó néhány módosító javaslatról fog vitatkozni a Ház. Itt az egyik pont, ahol biztosan nem nyugvópontra helyezett, letisztult kormányzati törvénytervezetet látunk, mert a társadalmi elvárások nem ebbe az irányba fog nak mozdulni, ezt érzékelni kell. Megmondom őszintén, a Fidesz álláspontja azért ilyen bizonytalan ebben a kérdésben - legalábbis az előzetes szavaimból talán ez derül ki , a pontos szabályozás tekintetében, mert ha hallgatom a kormányt, akkor egy dolgot hallok, ha meg hallgatom az MSZP vezérszónokát, akkor meg egy másik dolgot hallok. Nyilván az ellenzéknek az a dolga, hogy viszonyuljon egy törvénytervezethez, nem miáltalunk benyújtott törvényről van szó. Ennek a kérdésnek a tisztázatlansága egyértelművé teszi, mondhatnánk, hogy mozgó célpontra elég nehéz pontos, világos
