Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 22 (140. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - HALMAI GÁBORNÉ (MSZP):
1807 olyan eszköznek, amely a formális oktatást kiegészítve, az élethosszig tartó tanulás részeként valóban segíti az esélykülön bségek csökkentését. A munkához jutást segítő kiegészítő tudások, kompetenciák erősítésével, a hétköznapi kultúra, a helyi tudások beépítésével, az alkalmazkodóképesség növelésével, az ismeretek bővítésével, az öröklött tudások használatával, továbbfejlesz tésével, a közösségi támogató hálózatokkal is teszi ezt. Hívhatjuk ezt társadalmi tudásnak, de mondhatjuk azt is: a gazdasági és természeti tőke fenntartható használata mellett - de azok szűkössége esetén még inkább - szükség van a humán erőforrás megerősí tésére. Ezért szeretném ezúton is arra irányítani a figyelmet, hogy a jelenleg a társadalmi vita szakaszában levő “Új tudás” program fontos része a közművelődést, a műveltség megszerzésének infrastrukturális és tartalmi megújulását segítő “Műveltséget mind enkinek” program. A képességek fejlődése, a tudás megalapozása már kora gyermekkorban elkezdődik. Fontos része a bölcsőde, az óvoda, a közoktatás, a felsőoktatás teljes rendszere. De a tanulási folyamat nem állhat meg sem az életkorral, sem a formális okta tás keretei között. Nem véletlen, hogy az iskolarendszer kiépülésével párhuzamosan legalább olyan fontos szerepet kaptak időről időre a közművelődés intézményei, bármily névvel illettük is őket; a népfőiskolai mozgalmak, az olvasókörök, a legényegyletek, a művelődési házak, a tudományos ismeretterjesztő társulatok, teleházak, közösségi házak mindig is kiegészítői, kiteljesítői voltak az oktatási rendszereknek. Ezek az intézményi, közösségi művelődési formák, bár változó tartalommal, de éppen a társadalmi vá ltozásokat leképezve, az új kihívásokra adott válaszokkal segítették az alkalmazkodást. Ilyen formákban indult el a nyelvtanítás, itt szerveztek először átképző tanfolyamot munkanélkülieknek, otthont adtak a környezetvédő civil szervezeteknek, a lelkisegél yszolgálatoknak. Azaz közhasznú ismereteket közvetítettek amellett, hogy mindig is őrzői, újrateremtői voltak a népi kultúrának, gondozták a helyi hagyományokat, megteremtették a művészetek, az alkotás és a befogadás hátterét. Ezért is kell felhívnunk a f igyelmet arra, hogy e terület, a közművelődés infrastrukturális és tartalmi fejlesztésére, megújítására is nyílnak lehetőségek: hazai és európai uniós források, közel 53 milliárd forint értékben. A 20072013as időszakra megfogalmazott stratégia, amely meg található az OKM honlapján, a közművelődést a társadalmi megújulás alrendszereként definiálja. Egyéni és társadalmi befektetésnek tekinti, amely a jelentős hátrányokkal élő társadalmi rétegek számára biztosítja a felemelkedés, a minőségi élet esélybázisát. Több részből áll a program, ezek közül az első a “Kell egy hely” programrész. Ez a program a közművelődés szervezeti és infrastrukturális fejlesztését célozza, például a kistelepüléseken integrált közösségi szolgáltatóterek fejlesztésével. Természetesen c sak úgy, hogy ezt a helyiek szervezik meg, ők alakítják ki ennek a programját; és a segítség várható uniós és hazai forrásokból. De ahogy a kistelepüléseken is fontos a változás, úgy a nagyvárosokban is. Itt multifunkcionális közösségi központok kialakítás a a cél, ahol a közösségi, művelődési, felnőttképzési funkciók mellett a gazdasági és tudományos eredmények ismeretterjesztő formákon keresztüli bemutatása és úgynevezett élményfunkciók is helyet kapnak. Ma ez Európában nagyon sok helyütt már ebben a formá ban működik. A két uniós támogatás mellett ugyanakkor hazai források is jutnak a művelődési házak megújítására, ezek elsősorban a kis- és középvárosok vagy a nagyvárosok lepusztult városrészeit segítik abban, hogy megerősítsék intézményeiket, a helyi érték ek őrzését és a civil hátteret is megerősítsék. (9.20) A másik nagy programrész: az infrastruktúra fejlesztése mellett az “Esélyt a közösségeknek” programrész segíti a közművelődési tevékenységet vállaló többcélú kistérségi társulások programjának nemcsak a tervezési, hanem a megvalósítási szakaszát is.
