Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 21 (139. szám) - Czomba Sándor (Fidesz) - a szociális és munkaügyi miniszterhez - “Jobb Romániában dolgozni?” címmel - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. LAMPERTH MÓNIKA szociális és munkaügyi miniszter:
1740 Tisztelt Miniszter Asszony! Pár évvel ezelőtt az ön egykori pártelnöke, Kovács László igyekezett felborzolni a hazai munkavállalók idegeit azzal, hogy 23 millió román beözönlését vizionálta, akik majd elveszik a magyarok kenyerét, sőt jelenlegi miniszterelnöke, Gyurcsány Ferenc dicsekede tt el azzal a róla szóló könyvben, hogy ő maga találta ki briliáns elméjével a 23 millió románról szóló koncepciót. Igen, akkor még önök fenyegették Magyarországot azzal, hogy a státustörvény vagy a kettős állampolgárság megadása miatt munkahelyeket vehetn ek el tőlünk a bevándorlók. Ma ott tartunk, tisztelt miniszter asszony, hogy romániai cégek Magyarországról toborozzák a munkaerőt, és nemcsak szakmunkásokat, hanem diplomásokat is. Ma ott tartunk, hogy Romániában dinamikusabban nőnek a bérek, mint idehaza . A tavalyi 6 százalék után idén 7 százalékkal fog nőni az ottani GDP, míg idehaza a tavalyi adat 1 százalék körüli, ugye, és idén is legfeljebb 2 százalék várható. A felpörgött gazdasági növekedés, az egyre több befektető miatt munkaerőhiány van a román g azdaságban, amit részben Magyarországról oldanak meg. A jelenlegi kormánykoalíció áldásos tevékenységének köszönhetően oda jutottunk, hogy az éveken át lekezelt és lemaradottnak vélt Románia ma sok magyarországi számára kedvezőbb hely befektetésre, munkavá llalásra, pénzkeresetre. Tisztelt Miniszter Asszony! Mit kívánnak tenni Magyarország gazdasági növekedésének beindításáért? Mit kíván tenni azért, hogy akik dolgozni szeretnének, ne külföldön, hanem idehaza találják meg munkahelyüket? Várom megtisztelő vál aszát. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Válaszadásra megadom a szót Lamperth Mónika miniszter asszonynak. DR. LAMPERTH MÓNIKA szociális és munkaügyi miniszter : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Ú r! Elöljáróban hadd mondjak annyit, hogy én azt egy nagyon rossz és szerencsétlen megfogalmazásnak tartom, hogy lesajnált Románia. Én azt szeretném kérni öntől, hogy ön se használja ezt a megfogalmazást (Moraj a Fidesz soraiban.) . Ez joggal sértheti az ott élő embereket, románokat és magyarokat egyaránt. Ellentétben önnel, én örülök annak, hogy Románia az Európai Unió tagállamaihoz tartozik. Hogy az Európai Unió közösségén belül ez az ország egy dinamikusabb fejlődésnek indult, erről sokat beszéltünk, hogy szeretnénk, merthogy ez jó az ott élő magyaroknak. Én fontosnak tartom, hogy a Romániában élő magyarok is ugyanúgy, mint a román állampolgárok, reményeink szerint minél gyorsabban és minél dinamikusabban növekedve, természetesen Magyarországgal együtt élve zzék ennek a hasznát. Az egy természetes folyamat, képviselő úr, hogy míg korábban a hazánkban elhelyezkedő külföldi munkavállalók döntő többsége Romániából érkezett, emlékezzenek vissza erre, az uniós csatlakozást követően ez a mozgás ellenkező irányba is elindult. Ugyanakkor szeretnék mindenkit, aki figyelemmel kíséri a tvközvetítést, megnyugtatni a tekintetben, hogy a magyarok tömegei számára a romániai munkavállalás nem jelenthet perspektívát, hiszen a magyarországi nettó átlagbérek a romániainak másfé lszeresét tették ki tavaly. Az is egy sajátos helyzet, hogy a kimutatások szerint mintegy 3 millió román munkavállaló tartózkodik az Európai Unió országaiban, 60 százalékuk Spanyolországban és Olaszországban keresi a megélhetést. A szakértői becslések alap ján Magyarország csatlakozása óta körülbelül 80 ezer fő dolgozik Magyarország határain kívül. Az is egy sajátosság - mutatja a romániai viszonyokat , hogy a bukaresti munkaügyi minisztérium Rómában, tehát Olaszország fővárosában tartott állásbörzét, hogy megpróbálja kínálni az otthoni munkavállalási lehetőségeket, és több mint hétszázan jelentkeztek az ottani munkára. De természetesen a magyar kormánynak, nekem szociális és munkaügyi miniszterként a legfontosabb az, hogy azok a munkaerőpiaci eszközök, ame lyekkel a magyar kormány élni kíván, hatékonyak legyenek, és hogy álljanak rendelkezésre olyan eszközök, amelyek javítják a foglalkoztatást, és amelyek bővítik a munkahelyeket.
