Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 15 (138. szám) - A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - BÓKAY ENDRE (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ):
1692 is elmondja. Szóval, Lukács képviselő úr a kérdésére választ kaphatott volna a bizotts ági ülésen. A bizottsági ülésen más képviselők megkérdezték tételesen, hogy ami kikerül a Nemzeti Kulturális Alap finanszírozási forrásai közül, az miért került ki, és meglehetősen racionális magyarázatot kaptunk. Abba a részébe a vitának nem kívánok beleb ocsátkozni, hogy későn jötte ez a javaslat, vagy ezek szerint még túlságosan elhamarkodottan. Szerintem az alapkérdés az, hogy ha a Nemzeti Kulturális Alapot mint intézményt működtetni kívánjuk, akkor biztos, hogy változtatni kellett a bevételi források ö sszetételén. Ez meglehetősen régóta evidencia, akik ismerik a források keletkezésének a módját, azok ebben egyetértenek. A kérdés tulajdonképpen az, hogy egyáltalán szükség vane ilyen elkülönült forrásra, mint a Nemzeti Kulturális Alap forrá sa, egy külön járulékra. A vita eddigi menete kapcsán is kiemelném, hogy ha valaki ennek a bevételi forrásait érdemben csökkenteni kívánja ilyen, olyan, amolyan racionális megfontolásból, akkor az egész alap működését kérdőjelezi meg. Halász képviselő úr s zerint, de nem egyedüli képviselője ennek a nézetnek, maga a Nemzeti Kulturális Alap Hivatala is ezt az álláspontot képviseli, én magam is, hogy bizonyos nagyságrend alatt, mármint pénzügyi nagyságrend alatt a Nemzeti Kulturális Alap nem tudja ellátni a fe ladatait. Tehát lehet jó szándékú javaslatokat megfogalmazni, mondjuk, az internet adóztatása, járulékoltatása ügyében, de nyilván valamilyen más bevételi forrást érdemes megnevezni. Zárójelben jegyzem meg, hogy van más új eleme is a bevételi forrásoknak. Bútorokat, mint iparművészek által dizájnolt termékeket, hogy szépen fejezzem ki magamat, is járulékoltatnak. Úgy látszik, a bútorlobbi szerényebb befolyásolási lehetőséggel rendelkezik, mint az internetes lobbi. Nem jutott ide el annak a hangja, hogy (Pet tkó András közbeszólása.) ők sem szívesen fizetnek többletjárulékot, mint ahogy mások sem fizetnek többletjárulékot, de engem mint parlamenti képviselőt, ebben a pillanatban a leginkább az érdekel, hogy hogyan lehet a nemzeti kulturális alapprogramnak szük séges mennyiségű forrást biztosítani. Ebben bármi bármire lecserélhető, ha van koherenciája a javaslatnak. A mostani javaslatnak az a koherenciája, ami Európai Uniókonform, hogy többékevésbé normatív alapon a hasonló tevékenységet végző, különböző terüle teken működő tevékenységeket egyazon módon kezeli, és nem csinál kivételeket sem pró, sem kontra. Ha valamilyen információközvetítő eszközt kiveszünk ebből a rendszerből, az biztos, hogy pozitív értelemben diszkriminálva van. Hogy a dolog érdemi részére té rjek, a nemzeti kulturális alapprogram vagy alap, ez már elhangzott most többször is, külön forrásként azért indokolt, hogy létezzen, és ebben úgy tűnik, hogy konszenzus van a magyar parlament pártjai között, legalábbis a kultúrával foglalkozó képviselők k özött, mert ez egy olyan rendszer, amelyik az állami bürokráciától, ha tetszik, a közvetlen politikai befolyástól némileg függetlenül oszt el kulturális célokra pénzeket. Erről Schiffer képviselő úr is beszélt, Halász képviselő úr is érintette. (17.10) Ahh oz, hogy függetlenül osszák el a pénzeket, elég fontos eszköz az, hogy a pénzek sem a szokásos költségvetési forrásokból állnak rendelkezésre, hanem elkülönült bevételként jelennek meg. Ha ez a bizonyos járulék, amiről beszélünk, sok területet érint, akkor is egyfajta a keletkezés módja alapján. Azt meglehetősen világosan lehetett látni az elmúlt években, de már elég régóta, hogy a járulékfizetők maguk és az állami pénzügyi rendszerért felelősek racionális szempontok alapján, saját érdekeik alapján nem szer etik ezt az eljárást, nem is jogtalanul hivatkoznak arra, hogy ez az eljárás bürokratikus, az adminisztrációja nehezíti a dolgukat, bonyolítja az egész közteherviselési rendszert egy különleges járulék. Tehát erős ellenérvek vannak az elkülönült kulturáli s járulék fizetésével szemben. Nyilvános és nem nyilvános viták is zajlanak ez ügyben. Sokszor megalapozottan hangzik el, hogy minden különleges adó és járulék bonyolulttá teszi a rendszert, és
