Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 15 (138. szám) - A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. SCHIFFER JÁNOS (MSZP):
1683 a szembeállítást meg lehetett mutatni, a '93as törvény egy úgynevezett önadózást hozott létre, tehát ahol a kultúra termékeit adóztatta meg, illetve nem adóztatta, hanem járulékot rótt ki rá a törvény, amely aztán egy újraelosztásban került felhasználásra. Az újraelosztás célját is megfogalmazta akkor a törvény, ez az értékteremtés és értékőrzés, és ezt nem árt elfelejteni, amikor vitatkozunk majd a mellékletek tételeiről. Sokan azonban úgy fogalmaztak, és magam is úgy fogalmaztam, hogy ez a javaslat egy münchhauseni javaslat volt, hogy a saját hajunknál fogva akarjuk kiemelni magunkat. Ez vonatkozott a k ultúrára is. Volt, aki egy kicsit finomabban fogalmazott, és azt mondta, hogy a szolidaritás elve fogalmazódott meg, tehát az egyik kulturális ágazat, ahonnan több pénzt lehetett járulékoltatni, segítette azokat a területeket, ahonnan nem, ugyanakkor ez eg y szembenállást is eredményezett, ahol a különböző kulturális területek egymás zsebében kutogattak, hogy miért kap az egyik többet, mint a másik. A '96os módosítás tulajdonképpen ennek felismerése alapján fogalmazódott meg, tehát annak felismerésén, hogy el kell téríteni a rendszert az önadózástól, nemcsak a kultúrától kell elvenni, hanem mivel a kulturális termékek hasznot is hoznak létre, ahol a haszon keletkezik, az fizessen be járulékoltatást. Ekkor jelentek meg ebben a mostani módosítandó mellékletben azok az eszközök, mint a televízió, a rádió, a hanglemez vagy a kazetta, amit itt már több képviselőtársam is említett, hogy vannak, amik kikerültek abból a körből, ahonnan már érdemes járulékoltatni, mert olyan kicsi a forgalma. Amikor az első kulturális bizottsági vitára sor került, akkor én itt a hangkazettát említettem meg, és megkérdeztem képviselőtársaimtól, hogy ki az, aki szokott használni mostanában - egyedül a gyorsírók jelentkeztek, mert ők még használják, de mások már nagyon nem használják ezt az eszközt. Tehát természetesen előttem az a magas bevétel, ami a '96os bekerülés után jelentkezett még, elmaradt. Jelentette ez azt, hogy '95től a Kulturális Alap bevétele milliárdos nagyságban csökkent. Tehát a jelenlegi módosítá s ennek a folyamatnak az érdekében fogalmazódott meg, hogy tisztába rakja ezt a mellékletet. Ahogy az expozéban is megfogalmazódott, egyes termékek ki kell hogy kerüljenek, mert utánuk olyan alacsony már a járulék, hogy nem érdemes az eljárást egyáltalán m űködtetni, vagy pedig tendenciájában látszik már az, hogy olyan mértékben csökkent az elmúlt években, hogy egykét éven belül ezek a termékek már nem fognak érdemleges bevételt jelenteni. A másik része, amit itt képviselőtársaim is elmondtak, az önadózás c sökkentése, ami már többször megfogalmazódott, és az jött be, hogy három új területtel bővítsük ki a járulékoltatást. Ez, ahogy most már lehet hallani vagy látni a tegnapi, mai sajtóban, egy vitát fog generálni, és elkezdődött ez a vita. De a cél - termész etesen egyik oldalról, és nem kell magunkat becsapni - az, hogy az a csökkenés, ami a Kulturális Alap bevételeiben jelentkezett, megálljon, sőt pluszbevételekre kerüljön sor; de - kettő - összekötve azzal, hogy azokon a területeken jelenjen meg a járulékol tatás, ami kulturális befektetés, ráfordítás alapján hozzáadott értéket hozott létre, és ennek alapján jön létre nyereség. Ennek a nyereségnek - azt lehet mondani, apró forint, ahogy a bizottsági előadó fogalmazott - egy igen kis része az, amit vissza akar az alap hozni, illetve egy újraelosztási körben felhasználni. Miért van erre szükség? Természetesen azért, hogy a pluszbevételekre sor kerüljön, az alap forrásai növekedjenek. De azért is, mert nem egyszerűen csak arról van szó, hogy az ezeken a területek en jelentkező pluszbevételeket, járulékoltatásokat az alap beemeli a saját forrásaiba, hanem ahogy már itt féligmeddig elhangzott, ezek támogatásként olyan területekre kerülnek felhasználásra, amelyek a piac szereplőinek a pozícióit erősítik. Fölmerült it t az idegenforgalom kérdése. A fesztiválok szervezői mindig sérelmezik azt, hogy ők csinálják a fesztivált, forgatnak bele pénzeket, ugyanakkor a haszon az idegenforgalomnál, a vendéglátóiparban jelentkezik. Ugyanakkor tudjuk pontosan, hogy ezeknek a feszt iváloknak milyen fontos szerepe van, és ezt a fontos szerepet akarja erősíteni a jövőben a pluszbevételekkel is a Nemzeti Kulturális Alap.
