Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 15 (138. szám) - A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - ARATÓ GERGELY oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1679 szolgáltatás, és azok a termékcsoportok, amelyekben jel entős a felhasznált kulturális információ, a formatervezés, dizájn szerepe például egyes bútorfajtáknál. Szeretném hangsúlyozni, hogy az az aggály, amely szerint a mobilszolgáltatásokra, a mobilátvitelre kivetett járulék sérti a szektorsemlegesség elvét és torzítja a versenyt, alaptalan, hiszen ma a járulékköteles szolgáltatások teljes körben lefedik az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat, és technikailag jól elválaszthatóak az ebben érintett, illetve nem érintett mobilszolgáltatások. Szintén alaptalan az az aggály, amely az internetpenetráció növelését, az internetes technológiák elterjedését félti ettől a törvényjavaslattól, hiszen éppen az internetes szolgáltatók nyilatkozták azt ebben a vitában, hogy az elmúlt öt évben ötödére csökkent hazánkban a s zélessávú internetezés ára, ők nyilatkozták azt, hogy a 0,8 százalékos járulék 2030 forintnyi többletbevételt jelent egyegy internetelőfizetés esetében, és szintén ők beszélnek arról, hogy elsősorban célzott programokra van szükség. Majd erre fogunk jav aslatot tenni. (Pettkó András: Több.) Ez tehát azt jelenti, tisztelt képviselőtársaim - még azok a kiabáló képviselőtársaim is, akikkel ezek szerint a százalékszámítás területén majd vitánk lesz , hogy ez a fajta járulékbevétel nem okoz problémát az inter netes piacon, nem von el jelentős forrásokat, nem lassítja az internet terjedését, ugyanakkor alkalmas arra, hogy olyan tartalmak jöjjenek létre, többek között a digitális világban is, amelyek megfelelő módon képesek kulturális értékeket közvetíteni, és ké pesek arra, hogy jó minőségű, értéket képviselő, magyar nyelvű tartalmakkal csábítsák az internet használatára a felhasználókat. Képes lehet tehát ez a fajta Nemzeti Kulturális Alapban megjelenő többlet arra, hogy ebből új területekre terjesszük ki a támog atást, új területeket nyissunk meg a kulturális alapprogram támogatásai részére is. Többek között több forrás fordítható kulturális értékek digitalizálására, több forrás fordítható a magyar digitális írástudás fejlesztésére. Éppen ezért az előterjesztő nev ében is üdvözölni szeretném azokat a kezdeményezéseket, amelyek arra irányulnak, hogy arról beszéljünk, arról folytassunk tárgyalásokat, hogy milyen programok hatékonyak ezen a területen, melyek azok a programok, ahol megvalósulhat az alapprogram és akár a szolgáltatók, akár a kulturális tartalomfejlesztők együttműködése annak érdekében, hogy vonzóvá, csábítóvá tegyük az interneten megjelenő magyar nyelvű, magyar kultúrát terjesztő tartalmakat. Ugyanakkor összefoglalva: a járulékkör kiterjesztése valósítja meg a technológiasemlegesség elvét, ez valósítja meg a hordozósemlegesség elvét, a diszkriminációmentességet. Éppen ezért nem ellentétes a vonatkozó uniós irányelvekkel, éppen ellenkezőleg, megfelel nekik, és teljesíti az erre vonatkozó előírásokat. A bőví téssel remélt éves járuléktöbblet körülbelül 23 milliárd forint évente. Ugyanakkor éppen azért, hogy más információszolgáltatásokat kevésbé terheljünk meg, azért, hogy azoknak a termékeknek a kulcsát csökkenteni tudjuk, ahol a kulturális értékteremtés sze mpontjából fontos termékek jelennek meg, például a gyermek, az ifjúsági és képeskönyvek, a rajzoló- és kifestőkönyvek vagy éppen a CDn megjelenő hangfelvételek, tehát ebben a körben azt javasoljuk, hogy itt csökkenjen a járulék kulcsa 0,51 százalékkal, annak érdekében tehát, hogy a kultúra önadózását csökkentsük, elsősorban ne azokról a területekről fizettessük be a járulékot, amelyeket egyébként támogatni kívánunk magából az alapprogramból. Összefoglalva tehát, a járulékbefizetői kör átrendezése stabili zálná az NKA hullámzó és reálértékben csökkenő bevételeit, biztosítaná a hazai kulturális programok megvalósításához kapcsolódó hatékony hozzájutást. Így sor kerülhetne többek között arra, hogy egy jelentős magyarkönyvprogramot indíthassunk, azért, hogy a hazai művek a könyvpiacon jelentősebb szerepet kapjanak. Emellett stabillá válhatna a művészeti fesztiválok állami támogatása is, továbbá nagyságrendekkel lehetne növelni a kulturális területek infokommunikációs fejlesztésére fordítható forrásokat.
