Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 15 (138. szám) - „Munka - tudás - tulajdon” címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. HILLER ISTVÁN oktatási és kulturális miniszter:
1676 kizárólag abban látja egyegy program létjogosultságát és sikerét, hogy egy majdani 2010es választáson mennyi az, ami már ténylegesen jogos szavazattá váltható. Az az oktatási program, amit együtt gondozunk a ci vil szervezetekkel és az elmúlt hetekben minden parlamenti párt szakértő képviselőivel, nagyon eltér egy tőzsdei programtól. Ezt nem az jellemzi, hogy délelőtt megteszem a tétet, aztán délután tudom, hogy nyertem. (15.50) Ez egy olyan felelős program, amel yben éppen az a beruházás bátorsága, hogy majd négyöt, esetenként hat év múlva hozza meg tényleges eredményét. Kívánom, hogy mindannyian, így együtt lássuk és láthassuk. De úgy kell tudni megerősíteni, hogy egy nyitott világban élve ezt akartuk mindannyia n. Nem? Ezt akartuk durván húsz évvel ezelőtt, hogy országunk egy szabad és nyitott világ része legyen, amelyben persze nemcsak mi vagyunk, és élvezzük az előnyeit, hanem a nyitottság nyilván azt is jelzi, hogy a világnak bizonyos értelemben kitettek vagyu nk, ha nem is kiszolgáltatottak. Na hát akkor, ezeket a hatásokat figyelembe véve kell megalapozni olyan programokat, amelyek egyre több magyar embert, állampolgárt juttatnak tulajdonhoz, ösztökélnek egy felelős tulajdonosi gondolkodásra, közelebb hozzák a z egyénit a közhöz. Mert nem egyszerűen csak az elvont, az állam tulajdona kategóriában kell gondolkodnia, hanem abban az egyéni tulajdonban is, ami egyébként néhány nappal, néhány héttel, néhány hónappal ezelőtt még nem magán, még nem egyéni, hanem a köz , az állam tulajdonában volt. Ez kultúra kérdése. Mint ahogy a szolidaritás problémáját, ügyét veti föl az elhangzott vélemények alapján az “Út a munkához”, a “segély helyett munka” elgondolás és konkrét javaslategyüttes. Hiszen nem kétséges, hogy bár orsz águnk 93 030 négyzetkilométer, mégis a regionális különbségek jelentősek. Itt a megnevezett hátrányos helyzetű térségek és kistérségek, az itt élő családok, egyének, közösségek közös pénzből való támogatása, de úgy, hogy ez valóban az eszközt, a lehetősége t nyújtja, a felemelkedés esélyét mutatja, ugyanakkor elvárja és partnerséget keres az egyénben, a családban, a közösségben, egy modern és nemcsak kreatív, hanem progresszív irány. Mind a három programban, különösképpen a munkával és a tudással foglalkozó programban jelentős szerepet kapnak azok a lehetőségek, amelyek infrastruktúramegerősítésre, egyszeri beruházásra, ám a közösség által hosszú időn keresztül használt majdani intézményekre vonatkoznak, a kollégiumtól az óvodáig, a legkülönbözőbb oktatási v agy éppen szociális kérdésekkel foglalkozó intézményeink megerősítését és korszerűsítését hordozzák magukban. Nem is titkolom, a kormányzat célja, hogy úgy ennek a programnak, a három program együttesének, mint különkülön mindegyiknek is minél nagyobb tám ogatást szerezzen. Minél nagyobb támogatást a parlamentben és minél nagyobb támogatást az ország lakosai körében. A kettő között persze ott vannak megszerveződött közösségek, a legkülönbözőbb szak- és szakmai szervezetek, a legkülönbözőbb civil szervezetek vagy éppen tudós társaságok. Érdemes és fontos közösen meghallgatni ezek véleményét, és aztán polgári demokráciákban az egyeztetés azon három szintjét, amely a szakmai, a civil és a politikai társaságok, pártok véleményét együttesen, egymásra építve össze gzi, olvasztja egy végeredménybe. Ehhez a parlamenti vitanap és az elhangzott vélemények sokat tettek hozzá. Nemcsak kritikát fogalmaztak meg úgy ellenzéki, mint kormánypárti padsorokból, hanem jó néhány esetben már egyes konkrét programrészeket illetően j avaslattal is éltek. Én ezt a gondolkodásmódot örömmel üdvözlöm. Amikor nem egyszerűen az az eredendő elutasítás van, hogy ha az egyik oldal mondja, akkor biztos, hogy a másik úgy áll hozzá, hogy nem is akarok benne semmi jót találni, még ha egyébként tehe tném is, és viszont, hanem próbáljuk meg akkor mégis ezeknek a programoknak a lehetséges sikerét, főleg azt figyelembe véve, amit néhány perccel ezelőtt mondtam, hogy tudniillik itt bizony hagyományos értelemben vett négyéves parlamenti ciklusokon átívelő gondolkodásmód és majdan megmutatkozó eredmények vannak.
