Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 15 (138. szám) - „Munka - tudás - tulajdon” címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. HILLER ISTVÁN oktatási és kulturális miniszter:
1674 Köszönöm szépen, elnök úr. Elég lesz számomra ez a bő egy perc. A vita végén azt szeretném megjegyezni, hogy ezeket a programokat, illetve a z erről szóló tájékoztatót, amit a mai vitanap során elmondtunk, régiónként megvitattuk, és számunkra az volt a nagyon fontos és nagyon lényeges tapasztalat, hogy sokan jelentek meg azokból a pedagógusokból, a művelődési ágazatban dolgozókból, de a munka t erületén, a szociális munkát segítők területén is olyan dolgozók jelentek meg, akiket tényleg érintett ez a probléma, és akik végre a társadalomnak egy olyan szükségletére kaptak választ, ami nagyon segíti ahhoz az embereket, hogy valamilyen módon kiemelke djenek abból a körülményből, amibe jelen pillanatban esetleg beleszorultak. Nagyon jók voltak ezek a regionális egyeztetések, és ilyenkor érezte meg az ember, hogy végre arról van szó, ami a mindennapokat és a hétköznapokat érinti. Végre arról tudunk beszé lni, ami az emberek mindennapi világát megváltoztatja. Egy picit a magam részéről sajnálom, hogy a parlamenti vita során, főleg az ellenzék részéről kevésbé, kis intenzitással vettek részt, mert ezek lehetnének azok a területek, ahol a közös hangot megtalá ljuk egymás között, és tényleg egy olyan programot tudunk kialakítani, amely a mindennapok világában azt mondja, hogy végre a politika nem egymással, hanem velünk foglalkozik, és valamilyen formában a mi létünket próbálja megjavítani, a mi életkörülményein ken kívánnak változtatni. A magam részéről nagyon jónak tartom ezt a programot, és remélem, hogy a hétköznapokban tovább folytatódnak a viták. Hangsúlyozzuk, hogy ezt mi a magunk részéről nem lezárni kívánjuk, hanem elkezdeni ahhoz, hogy tényleg egy új Mag yarországot közösen felépítsünk. Elnök úr, köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) (15.40) ELNÖK (dr. Áder János) : Nos, tisztelt Országgyűlés, most már úgy látom, hogy sem felszólalói szándék, sem pedig idő nincs arra, hogy tovább folytatódjék a vita, úg yhogy megadom a szót Hiller István oktatási és kulturális miniszter úrnak, akinek az elfogadott napirend szerint 20 perces időkeret áll rendelkezésre arra, hogy összefoglalja a vitát és elmondja a véleményét. DR. HILLER ISTVÁN oktatási és kulturális minisz ter : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egy teljes vitanap összefoglalójánál az előadó előtt több lehetőség nyílik. Mechanikusan összerakni mindazt, amit a különböző felszólalók véleményükkel vagy éppen egymás gondolataira való reagálással kifejtettek, esetl eg a saját véleményével ütköző nézeteket ismét kritizálni, és elmondani, hogy miért gondolja úgy, hogy ez nem helyes. Én nem ezt a metódust választom. Talán szokatlan a Magyar Országgyűlésben mostanában, mégis érdemes e tekintetben is előrelépni, ezért az összefoglalóban a “Munka - tudás - tulajdon” program parlamenti vitanapjának záróakkordjaként azt a metódust választom, hogy mi az, ami összeköt bennünket, mi az, ami elhangzott egy többórás vitában, és különböző felszólalókat, különböző frakciók képviselő it, ellenzékieket és kormánypártiakat összeköt. Úgy gondolom, hogy először is annak a megítélését, hogy az elhangzott három nagy témakör összefügg, egymásra hat, minden felszólaló és minden megnyilatkozó fontosnak tartotta. Fontosnak tartotta azt is, hogy egyetlenegy nagy témakör sem általánosságban, hanem a magyar hétköznapokra próbál megoldást nyújtani problémákhoz, kiutat a gondokból, ugyanakkor ennél többet: olyan utat megjelölni, ami ennek az országnak ebben a mi KözépEurópánkban valóban előrelépést h oz. Úgy látom, hogy a többség eköré tette gondolatait. Néhány esetben, amikor a szakmai érveléshez a kellő megalapozottság hiányzott, hallottam politikai szlogeneket, de a vitanap egészét ez nem jellemezte. A vitanap egészét mégiscsak különböző szakmai vél emények helyes ütköztetése jellemezte, és annak az elismerése és elfogadása, hogy nincs olyan frakció és nincsen olyan, a mai magyar politikai életben fontos döntéshozó szerepet játszó párt, frakció, amely ezeket a témaköröket ne találná meghatározónak.
