Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 15 (138. szám) - „Munka - tudás - tulajdon” címmel politikai vita - ELNÖK (Mandur László): - HERÉNYI KÁROLY (MDF): - ELNÖK (Mandur László): - MÁRTON ATTILA (Fidesz):
1657 monitoring és sok egyéb más, de a létminimumon élnek, él az ország 404550 százaléka. Ezt is különböző tanulmá nyok állítják Magyarországról. Márpedig ez óriási baj, képviselő asszony. És úgy gondolom, hogy a szegénység szélességében és mélységében is az elmúlt években nőtt. Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ha egy országban a lakosságból, a tízmilliós populációbó l nem dolgozik, mert nem tud és nem kap munkahelyet, félmillió ember, az óriási baj. És ez, kérem, tudható annak, hogy a gazdaság rosszul működik, és ennek ösztönzésén kéne fáradozniuk, hogy munkahelyet teremtsenek, a forgalom és a fogyasztás beindulhasson . Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! A napokban megjelent az OECDországokról egy jelentés, mégpedig a béreket vizsgálták. És azt mondják, hogy ebben a kimutatásban Magyarország az utolsó helyen van az átlagjövedelmeket illetően. Megelőz minket Szlovákia i s és Csehország is. Tehát óriási a baj a megélhetést illetően! Úgyhogy kemények a szavak, de igazak. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces felszólalásra megadom a szót Herényi K árolynak, az MDF képviselőjének. Parancsoljon! HERÉNYI KÁROLY (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Kiss Péter miniszter úr szimpatikus hozzászólása ösztökélt arra, hogy én is elmondjam a véleményemet. Azért valami probléma itt van, miniszter úr. Tehát nemcsak az a baj, hogy az 50 év felettiek már kis hajlandóságot mutatnak az átképzésre, mert ezen lehetne változtatni. Ha a másik oldalról nézem ezt a kérdést, akkor a probléma talán abban fogható meg, hogy milyen hatékonyak ezek az átk épzések. Normálisabb nyugateurópai országokban általában a közpénzből finanszírozott átképzés vagy a munkanélküliség kezelésének a végén egy munkahely van. Nálunk a rendszerből ez tökéletesen hiányzik. És ha megnézzük, hogy a Munka erőpiaci Alapba évente a költségvetés 400 milliárd forintot tesz be, és ebből a munkanélkülisegélyek kifizetésére 103 milliárd megy el, a maradék 297 jelentős része pedig átképzéseket szolgál, és ha megvizsgáljuk, hogy ennek mekkora a hatékonysága, akkor azt vesszük észre, hog y a nulla felé közelít. Ha a közpénzeket vagy a költségvetés pénzeit ilyen rossz hatékonysággal alkalmazzuk és használjuk, akkor nem várható - illetve az eredmény az, hogy nincs eredmény. Tehát azt gondolom, hogy az átképzés rendszerét sokkal inkább a piac igényeinek megfelelően kéne kialakítani, és bizony a rendszer végén egy munkahelynek kéne a képzésben részesült számára rendelkezésre állni, ami tudom, hogy nehéz. De az nagyon helyes, amit ön feszegetett, hogy bizony közpénzekből kell ezeknek az emberekn ek a munkába való visszajuttatását és a munkába állítását a közmunkaprogramon kívül megteremteni, ez lenne a járható út. De akkor erről beszélni kéne, mert szerintem itt rengeteg pénz folyik el, ami gyakorlatilag nem hasznosul. Köszönöm szépen. ELNÖK (Mand ur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces felszólalásra következik Márton Attila, a Fidesz képviselője. Parancsoljon! MÁRTON ATTILA (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Két hozzászólás volt, amelynek kapcsán két percben én is szót ké rtem. Az egyik Vojnik Mária képviselő asszonyé. Babák képviselő úr nagyjából már elmondta a szegénységgel kapcsolatos dolgokat, de azért én konkrét adatokat hadd emeljek ki. Kezemben a KSH 2008. március 19én kelt gyorstájékoztatója, és én nagy tisztelette l elfogadom, amit a képviselő asszony mondott, hogy az tekinthető szegénynek, aki az átlagkeresetek 60 százalékánál kevesebbet keres, viszont idéznék egy számot. Azt mondja, hogy a nemzetgazdasági
