Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 15 (138. szám) - „Munka - tudás - tulajdon” címmel politikai vita - DR. MOLNÁR CSABA (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - FARKAS FLÓRIÁN (Fidesz):
1632 csoportja, amely a nyomorszint alatt, mélyszegénységben vegetál, és szinte esélye sincs az innen való kitörésre. A közelmúlt szo morú, tragikus eseményei is arra utalnak, hogy milyen társadalmi feszültséghez és konfliktushoz vezet a kitaszítottság érzése, a nyomor és a fizikai éhség. Nem kell hozzá nagy beleérző képesség, beláthatjuk, ha a kétségbeesett helyzetben lévő emberek lelke is tönkremegy, elhatalmasodik bennük a reménytelenség érzése, akkor azokat gondolják felelősnek a sorsukért, akik jobban élnek, mint ők. Az agresszív cselekményeket természetesen nem lehet mentegetni, teljességgel elutasítjuk. De csak akkor tudunk helyese n fellépni ezek sokasodásával szemben, ha világosan látjuk az okokat. Ha sikerül a cigányság társadalmi integrációja a magyar társadalomba, akkor ezek az időnként súlyosbodó feszültségek oldódhatnak, integráció nélkül azonban soha. Az integráció lépéseinek , tennivalóinak meghatározása a mindenkori kormányzat és az érintett kisebbség közös feladata és közös sikere lehet majd. Az integráció által jutnak el ugyanis oda a magyarországi cigányok, hogy valóban polgárrá váljanak, képesek legyenek eltartani önmaguk at, családjukat, képesek legyenek tulajdont szerezni, megteremtve ezzel biztonságos és komfortos körülményeiket. A polgárrá válás egyúttal azt is jelenti, hogy felelősséget éreznek másokért, lakókörnyezetükért, településükért és azért az országért, ahol él nek. Most azt a négy legfontosabb kérdést, folyamatában összetartozó tennivalót érinteném röviden, amelyek nélkül az integráció lehetetlen. Oktatás. A jövő generációt, gyermekeinket, unokáinkat úgy kell segítenünk, hogy egyenlő esélyekkel lépjenek a felnőt tkorba. Annak azonban, hogy ez a munka sikeres legyen, van egy alapvető feltétele. Ezeknek a gyermekeknek a szocializációját igen pici korban, már az óvodás időszakban ki kell alakítani. Az otthonról hozott hátrányokat ugyanis leghatékonyabban az óvoda tud ja időben kompenzálni. Nem lehet ugyanis sikeres a beilleszkedés, az integrációra való alkalmasság kialakítása, ha ez csak az iskoláskorban kezdődik el, ekkor ugyanis a sok ismeretszerzés kényszere már lehetetlenné teszi, hogy a gyermek a társadalmi normák at elsajátítsa. Az iskolakezdésre a különbségek megmerevednek, és a hátrányok ledolgozhatatlanná válnak a gyermekek számára. A közoktatásban elengedhetetlen a tehetséges, továbbtanulásra alkalmas cigány gyermekek ösztöndíjra való támogatása. Gondoljunk csa k arra, hogy a nyomorszinten élő munkanélküli szülők egyedül képtelenek a tanulás feltételeit gyermekük számára megteremteni. Tehát ismét több tízezer cigány gyermeknek kell ösztöndíjban részesülnie. Ezzel nemcsak kézzelfogható segítséget kapnának a tanulá shoz, de a tanulás presztízse is növekedne, kialakulna a szülőkben az a tanítási igény, hogy a gyermekük előbbre jusson náluk, lényegesen jobban boldoguljon, mint ők. Foglalkoztatás, munkahelyteremtés. A fiatalokat segítenünk kell ösztöndíjjal és egyéb seg ítséggel abban, hogy piacképes szakmát szerezzenek, és teljes értékű adófizető polgárrá váljanak. Azok számára azonban, akik felnőttkorukban, 4050 évesen most szorulnak rá arra, hogy a munkaerőpiacon valamilyen formában, lehetőleg állandó jelleggel jelen legyenek, munkahelyteremtéssel, képzéssel, átképzéssel kell esélyt teremtenünk. Megengedhetetlen azonban, hogy számukra kizárólag a közcélú munkák jelentsenek egyrészt pénzkeresetet, másrészt a segélyrendszerben való bennmaradást. Át kell gondolni azokat a pályázatokat, amelyek legkevésbé az érintetteket segítik, hiszen a képzést követően legfeljebb fél év foglalkoztatást ígérnek. A pályázó foglalkoztatók érdeke ez esetben ellentétes a munkavállaló cigányokéval. A munkáltatók mindig új képzéseket, új, rövid foglalkoztatást megvalósítva másfél évenként új pályázati forrásokhoz jutnak, a munkavállalók pedig ismét munkanélküliek lesznek. Továbbá különböző adó- és járulékkedvezményekkel kell segíteni azokat a kis- és középvállalkozókat, akik cigány emberek fogla lkoztatását vállalják. (Az elnöki széket Mandur László, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
