Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 15 (138. szám) - „Munka - tudás - tulajdon” címmel politikai vita - ELNÖK (Harrach Péter): - HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
1624 Egy esztendővel ezelőtt vagy most már talán másfél esztendeje, mi egyszer ellenzéki pártként a miniszterelnök úrral kezdeményeztünk egy találkozót. A középosztály 13 pontját ismertettük meg, amelyet szerettünk volna foganatosítani a középosztály érdekében. Ennek egyik jelentős pontja volt a privatizáció folytatása, méghozzá a tőzsdén keresztüli folytatása, ami lehetőséget teremt a középosztály tagjainak ahhoz, hogy ily módon vagyonhoz jussanak. De ennél talán sokkal fontosabb volt a z a szempont, hogy a privatizáció átlátható legyen, ne legyen mutyizás, ne legyen ilyenolyan adokkapok, zsebbe rakok, hanem egy átlátható, tiszta folyamat. Ráadásul a tőzsdére kerülő vállalatoknak normálisan kell működniük. Én magántulajdonpárti vagyok, mert állami vállalat nem tud tönkremenni, azt állandóan támogatja a költségvetés, akármit produkál. Magántulajdonban lévő vállalatokból nem nagyon szoktak lopni, mert nem hagyja a tulajdonos; ez nem teljesen igaz az állami vállalatokra. (12.00) No, viszon t az a privatizációs stratégia, amely úgy kezdődik, hogy az MVMet először szétbontjuk, és utána visszük piacra, ez kifejezetten káros, és ellenünkre van. Elmondom önöknek, hogyan lehet például 600 milliárd forintot egy ilyen szétbontással azonnal elveszít eni a magyar vagyonból. Most az MVM könyv szerinti értéke körülbelül 400 milliárd forint. Ha ezt tőzsdére akarjuk vinni, akkor a tőzsdei értéke vagy közel lesz, vagy eléri az 1000 milliárdot. Ha szétbontjuk az MVMet, és kivesszük belőle, mondjuk, a Paksi Atomerőművet és a Mavirt, akkor gyakorlatilag nem marad olyan vagyonelem az MVMben, amelyet tőzsdére lehetne vinni, illetve az MVM maga nem lesz tőzsdeképes. Paks tőzsdére vitelét törvény tiltja. Ha a Mavirt tőzsdére visszük, akkor furcsa dolgokat tapaszt alunk meg. A Mavir könyv szerinti értéke körülbelül 140150 milliárd forint, és tőzsdére lehet vinni maximum 400 milliárdért. Tetszenek látni, hogy egy ilyen egyszerű technikai bravúrral 600 milliárdot el lehet veszíteni a költségvetésből. Én arra kérem ál lamtitkár urat - aki éppen tüsszentett, tehát igazam van (Derültség.) , hogy legyenek olyan kedvesek átgondolni ezt a tranzakciót, mert szerintünk súlyos vagyonvesztéssel jár, és ez így nem lesz jó. A mi megoldási javaslatunk a gazdaság, a munka világának és a társadalom helyzetének javítására egy olyan adóprogram, amelynek leglényegesebb elemeit tegnap ismertettem itt a parlamentben. Ennek négy pontja van. Az első pontja egy egyszeri adóamnesztia. Az adóamnesztiának az a lényege - számos ország alkalmazta ezt már NyugatEurópában, az Egyesült Államokban , hogy ha olyan vagyonelemekkel rendelkeznek bizonyos vállalkozók vagy állampolgárok, amelyek nem adózott jövedelemből keletkeztek, lehetőséget és módot adunk egy rövid határidőn belül arra, hogy ez után e gy egyszeri adót fizessenek meg, amivel tulajdonképpen megváltják a múltjukat - különösen érdekes ez egy olyan országban, ahol az adótörvények hosszú idő óta szinte betarthatatlanok , és fizessenek be egy jelentős összeget a költségvetésbe. Ez a befizetés anonim módon történik, tehát nem nyilvánosan; az első adóellenőrzésnél derül ki, hogy pontosan tette eleget ebbéli kötelezettségének. Mi nem számoltunk sok pénzzel, körülbelül 75 milliárd forinttal, de ez nehezen kalkulálható, hiszen a külföldön működő v agy az ott pihenő pénzeket is haza lehet hozni. Hadd hozzam az ír példát, hiszen az ír rendszer az, amely számunkra a legszimpatikusabb, és amelyet alkalmaznunk kellene: ott egy ilyen adóamnesztiánál 50 millió dollár bevétellel számoltak - 750 millió dollá r lett az egyszeri adóamnesztia költségvetési bevétele. Tehát úgy gondoljuk, hogy az adórendszer változtatásával szükségképpen előálló hiányokat képesek leszünk ebből a pénzből az első időkben fedezni. A második eleme ennek a programnak, ennek a csomagnak az egykulcsos 18 százalékos személyi jövedelemadó bevezetése. Érdekes volt az előttem felszólaló Kóka János megnyilvánulása ebben az ügyben, és ez is a hitelességhez tartozik, amiről a beszédem elején szóltam. Hát hogyan van az, hogy valaki kormányon ki se m ejti a száján, illetve éppen csak érintőlegesen, hogy milyen fontos lenne a 18 százalékos vagy akárhány százalékos egykulcsos szja bevezetése? Most ez miért volt?