Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 15 (138. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. LAMPERTH MÓNIKA szociális és munkaügyi miniszter:
1594 Hiába született meg 2007ben az országgyűlési határozat a program stratégiai tervéről, majd ennek nyomán és ehhez kapcsolódva 20082009re szóló kormányzati intézkedé si terv, úgy tűnik, hogy a program 2005ös elhatározása óta csak határozatok, egyeztetések, szakmai vélemények születtek, monitoringbizottságok alakultak, élénk viták folytak ügyrendekről, határidőkről, személyi feltételekről. Az idő közben múlik, lassan m ár eltelt három év. Már akkor kételkedés uralkodott el bennem, amikor 2007ben megszületett a program stratégiai terve. Így feladatként jelölték meg, hogy össze kell gyűjteni más országok jó gyakorlatait. Ez az ötlet csak arra volt jó, hogy közben teljen a z idő, és addig sem kell valódi elhatározást tenni, valódi pénzügyi forrásokat teremteni. (9.30) Másik példa: aktív foglalkoztatáspolitikai eszközöket, bértámogatást, járulékátvállalást kell működtetni. Kérdezem: most, amikor a járulékterhek ilyen drasztik usan növekedtek? S még egy példa: a közigazgatásban foglalkoztatott romák számát növelni kell. Nem azt kellene előbb lehetővé tenni, hogy segítsük a cigány fiatalok továbbtanulását, hogy legyenek erre a feladatra alkalmas cigány emberek? A történetben az a szomorú, hogy mind a közigazgatásban, mind a civil szervezetekben nagyon sokan végeznek áldozatos munkát a magyarországi cigányságért. A kormány felelőtlen munkája miatt azonban ez a szép elhatározás is igazi eredmények nélkül telhet el. Talán még nem kés ő, ezért is szóltam már sokadszor a roma integráció évtized programja érdekében. Végezetül a közös gondolkodás jegyében is engedjen meg a miniszter asszony néhány javaslatot. Nevesített közvetlen, a cigánysághoz eljutott pályázati kiírásokra van szükség. U gyanis amennyiben nem így lesz, kontrollálhatatlan, hogy a cigányság mennyire élvezi például az uniós támogatási pályázatok előnyeit. Újra kell gondolni a nehéz helyzetű, illetve még súlyosabb helyzetű települések összetételének a szempontjait, listáját, m ert olyan települések maradtak ki, ahol a cigányság létszáma 90, illetve 100 százalékos. Ilyen például Tiszabő, ahol nemrégiben járt Szili Katalin házelnök asszony is, és kimaradtak, nem pályázhatnak, ugyanis tulajdonképpen meghívásos a rendszer. Tehát újr agondolásra javaslom. Végezetül azonnal létre kell hozni egy konfliktuskezelő utazó munkacsoportot, ugyanis nem a Magyar Gárdának kell odamenni, ha egy konfliktus van, hanem egy szakemberekből álló utazó munkacsoportnak, amely szakmailag megnyilvánul egye gy konfliktus kapcsán. Nem engedhető meg, hogy további tanár- és diákkonfliktus legyen, nem engedhető meg, hogy a konfliktusban szereplők kezeljék napokig, hetekig, netán hónapokig az egyébként is közöttük meglévő konfliktust, hanem szakembereknek kell kez elni. Nagyon fontos, hogy legyen egy zöld ingyenes vonal, és ha kell, már este útra keljenek, és mindaddig ott legyenek a helyszínen, amíg a konfliktus le nincs kezelve. Ugyanis ha ez nem következik be, miután várhatóan a nyomor, az ellehetetlenülés tovább erősödik, ezért a szegények a tőlük gazdagabbal várhatóan további konfliktusokba fognak keveredni. Ezért még egyszer tisztelettel arra kérem a kormányzat képviselőit, hogy szakemberekből álló konfliktuskezelő utazó munkacsoportot hozzanak létre. Sokkal ke vesebbe kerül, mint a Magyar Gárda utaztatása. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Az elhangzottakra Lamperth Mónika miniszter asszony kíván válaszolni a kormány nevében. Öné a szó, miniszter ass zony. DR. LAMPERTH MÓNIKA szociális és munkaügyi miniszter : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az az erőfeszítés, amit a Magyar Országgyűlés, a magyar kormány és a roma civil szervezetek közösen tettek annak érdekében, hogy legyen egy egységes roma integráció évtized program stratégiai terve, az egy nagyon fontos közös erőfeszítés volt. Képviselő úr is beszélt arról, hogy ebben az elszánásban nagy volt az egyetértés, az
