Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 14 (137. szám) - A humángenetikai adatok védelméről, valamint a humángenetikai vizsgálatok és kutatások szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitájának újramegnyitása - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP):
1582 társadalmi feladatát, elismeri az ott dolgozó emberek munkáját. Azt gondolom, hogy azt tudjuk biztosítani, és a jelenleginél biztosan sokkal jobbak lesznek az önkéntes tűzoltóegyesületek működési feltételei. Még egyszer ehhez kérem képviselőtársaim segítségét. Az elkövetkező hetekben itt, a parlamentben a részletes vita során találkozunk, illetve a módosítóknál. Bízom benne, hogy május elejére lesz törvény. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (dr. Áder János) : Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, a részletes vitár a bocsátásra és a részletes vitára későbbi ülésünkön kerül sor. A humángenetikai adatok védelméről, valamint a humángenetikai vizsgálatok és kutatások szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitájának újramegnyitása E LNÖK (dr. Áder János) : A Házszabálytól való eltérésünknek megfelelően most soron következik a humángenetikai adatok védelméről, valamint a humángenetikai vizsgálatok és kutatások szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitájának újramegnyitása. Az elő terjesztést T/5312. számon, az egészségügyi bizottság ajánlását pedig T/5312/2. számon kapták kézhez. Most a képviselői felszólalások következnek, 1515 perces időkeretben. Elsőként megadom a szót Nagy Kálmán képviselő úrnak, a Kereszténydemokrata Néppártb ól, aki írásban jelezte felszólalási szándékát. DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Természetesen nem én voltam, aki kezdeményeztem az általános vita folytatását; most igyekszem röviden összefoglalni azt, hogy mi lehet a haszn a és értéke annak, hogy ezt a törvényt megalkotjuk. Az egyik ilyen tényező az, hogy a humángenetikai minta a személyiségvédelem szempontjából egy különösen érzékeny minta. Lényegében része azoknak a vizsgálatoknak, amit az orvosi rendelőben elvégeznek. Ez a minta legtöbbször a vizsgálat elvégzése után, a leletközlés után megsemmisítésre kerül, és igazából az információ, adat pedig a vizsgálatot kérő orvos számára kiközvetítődik, amiből ő hasznos gyógyítási, kezelési, diagnosztikus információkat tud levonni a beteg részére. Van ennél egy súlyosabb probléma azonban, az, hogy a humángenetikai minta pontosan az érzékenységénél fogva egy adott családra, sőt, továbbmenve, egy adott népességre is komoly információs adatokat tartalmaz, amelyekkel vissza lehet élni. Azok a kutatók, Kosztolányi György professzor és Falus András professzor, akik végül is létrehozták, megalapozták az orvosi részét ennek a törvényjavaslatnak, azzal a szándékkal tették, hogy nagy mennyiségben felhalmozódó genetikai adatot csak megfelelő mó don lehessen fölhasználni. Még egyszer rögzítjük azt, hogy ez a törvény messze nem olyan törvény, ami érintene több olyan nagyon fontos törvényi jogszabályt, amelyet az oviedói egyezménnyel együtt a magyar parlament elfogadott, és amelyek áthágásának a súl yos következményeit az élet minden területén látni lehetett a tudományos kutatásban vagy ettől függetlenül is, akár egyes orvosok ambícióinak a megtestesülésében. Nyilvánvaló az, hogy amit orvosilag meg lehet csinálni, azt nem biztos, hogy meg kell csináln i. Tulajdonképpen ez a törvény is erre vonatkozik.
