Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 8 (136. szám) - Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. BARÁTH ETELE, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1478 Az egyik ilyen kérdés: nagyon régóta, évtizedek óta beszélünk itt a Házban is a dunai kishajóforgalom fejlesztéséről. Azonban nagyon jól tudjuk azt is, hogy van egy krónikus akadály, amely lehetetlenné teszi, hogy a Duna Pozsony föl ötti szakaszáról a kishajók a magyarországi szakaszra érkezhessenek, és ez az egész dunai kishajófejlesztést, kishajókikötőépítést lehetetlenné teszi. Úgy gondolom, hogy az országos területrendezési tervnek foglalkoznia kell ezzel a kérdéssel, és megoldás t kell keresnie, illetve találnia arra, hogy hogyan lehet ezeket a kishajókat a magyar Dunaszakaszra lebocsátani, leengedni. A másik igen súlyos kérdés az árvízvédelem kérdése. A törvényjavaslat nagyon helyesen tartalmazza a Vásárhelyiterv egyes részeit - a teljes egészét sajnálatos módon nem , azonban a Duna kérdését teljes egészében mellőzi. Holott 2002ben és 2006ban rendkívüli helyzetet éltünk át, és úgy gondolom, éppen a 2002es és 2006os árvíz indokolttá tehette volna, hogy a minisztérium átgondo lja a dunai védelmi rendszer kérdését, és a Vásárhelyitervhez hasonlóan egy dunai árvédelmi fejlesztési tervet is legalább elkezdjen. A következő hiányosság véleményem szerint rendkívül súlyos, amire ismételten szeretném felhívni a figyelmet. Készül egy p rogram a DunaTisza közti homokhátság problémáinak a megoldására. Itt arról van szó, hogy a talajvízszint folyamatosan csökken, és valamilyen vízpótlást kell kiépíteni. A területrendezési terv lehetőséget biztosít az önkormányzatok számára, hogy bányatavak at létesítsenek a térségben. Ez talán kis problémának tűnik, de egyegy bányató megnyitása újabb vízfelületeket eredményez, ami rendkívül jelentős mértékben megnöveli a párolgást, ez pedig egyértelműen a talajvízszint drasztikus süllyedéséhez vezet, ami a térség problémáinak a növelését fogja eredményezni. Tehát az egyik oldalon beleöntünk egy zsák pénzt ebbe a problémába, a másik oldalon pedig teljesen felelőtlenül és meggondolatlanul szabad kezet adunk a térség gazdasági és politikai erői számára, hogy ez t a problémát elmélyítsék. Mindezek azt támasztják alá, hogy ez az országos területrendezési terv, bár nagyon nagy munka van benne, mégsem hozta meg azt az eredményt, ami elvárható lenne, éppen ezért a sport- és turisztikai bizottság kisebbsége nem tartja általános vitára alkalmasnak az előterjesztést. Köszönöm szépen a figyelmüket. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, Hadházy képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, 2020 perces időkeretben. Ezek közben kétperces fels zólalásokra nem kerül sor. Elsőként megadom a szót Baráth Etele képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó, képviselő úr. DR. BARÁTH ETELE , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr ! Kedves Képviselőtársaim! Az eddigi bizottsági vélemények, hozzászólások és az államtitkár úr ismertetője egyértelműen arról szólt, hogy itt nagy csöndben, de egy igen nagy jelentőségű tervről van szó. (12.00) Ha a jelen lévő kedves kollégáim nem sajnálná nak kettő percet, azért kitérek arra, hogy Magyarországon ennek a területrendezéstervezésnek rendkívül nagy hagyományai vannak, s mi több, messze európai színvonalon van. A sokszor emlegetett Balaton rendezési terve már az 1960as években a legnagyobb nem zetközi elismerést, egy Abercrombiedíjat nyert el, oly mértékben volt felkészült igazán egy nagyobb térség fejlesztési és rendezési kérdéseinek koordinálásában. Mellékesen még azt is elmondhatom, hogy ennek eredményeként jött létre akkor az a bizonyos tár caközi bizottság és koordináció, amit ma már fejlesztési tanácsoknak hívunk 4050 év távlatában. Tehát ennek hatalmas kultúrája van Magyarországon.
