Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 8 (136. szám) - Egyes pénzügyi szolgáltatókra vonatkozó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - KELLER LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1453 végrehajtani. A jövőben u gyanis járulékos tőkeként részben elismerhető lenne azon összeg, amennyivel a hitelezési kockázatra elszámolt értékvesztés, képzett céltartalék meghaladja a hitelintézet belső minősítése alapján számított várható veszteséget. Tisztelt Országgyűlés! Az új u niós banki tőkeszabályozás az értékpapírosítás tőkekövetelményével is kiemelten foglalkozik, amelynek hazai jogrendbe történő átültetése egy elmúlt év decemberében elfogadott kormányrendelettel meg is történt. Az értékpapírosításnak azonban Magyarországon ma még nincs kialakult gyakorlata. Ennek oka, hogy a hazai jogrend jelenleg nem teszi lehetővé, pontosabban nem segíti elő, hogy hazai jogon alapuló követeléseket, tipikusan tömegtermékként megjelenő lakossági hiteleket vagy közüzemi szolgáltatásból szárma zó folyó bevételeket ténylegesen értékpapírosítsanak. Annak ugyanakkor nincs akadálya, hogy egy magyarországi hitelintézet megvásároljon értékpapírosítási ügylet keretében kibocsátott papírokat, és ennek a szavatolótőke számítása szempontjából is jelentősé ge van. A szabályozás szerint ugyanis egyes különösen magas kockázati súlyozású értékpapírosítási pozícióknál a hitelintézeteknek választási lehetőségük van. Ezen pozíciókat vagy a kockázattal súlyozott kitettség összértékének meghatározása során figyelemb e veszik, és így számítják ki a tőkeszükségletet, vagy pedig a pozíciók összegét teljes egészében levonják a szavatolótőkéből. Végezetül a javaslat az úgynevezett hibridtőkének a térnyerése miatt is kisebb pontosításokat tartalmaz. Ezen tőkeelemek elnevezé se abból származik, hogy egyaránt bírnak kötvény, illetőleg részvényjellemzőkkel, így bizonyos mértékig alapvető tőkeként is kezelhetőek. A hazai szabályozásban az alapvető kölcsöntőke és a járulékos kölcsöntőke feleltethető meg ilyen tőkeelemnek. A hibri dtőkékkel összefüggésben arról is szólni kell, hogy bár a vonatkozó uniós irányelv néhány követelményt előírva figyelembevételüket érintőlegesen ugyan elismeri, az elfogadható hibridek tekintetében azonban jelenleg nincs egységes európai szabályozás. Gyako rlatilag ahány ország, annyiféle jellemzőkkel bíró hibridtőke számít elismerhetőnek. Ennek megváltoztatása érdekében nyilvános konzultációkat is tartva az európai banki felügyeletek bizottsága, a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság útmutatására is hagyatkozva már letett egy javaslatot az EU Bizottsága részére. Az előzetes tervek szerint ennek mentén 20092010 folyamán az irányelv is módosulni fog, amelyet majdan a hitelintézeti törvénybe is át kell ültetni. Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat a számvi teli törvényt is érinti, amelynek indoka, hogy a törvény bizonyos pénz- és tőkepiaci fogalmak tekintetében a tőkepiacról szóló törvényre hivatkozik vissza. A tőkepiacról szóló törvény módosításával ezeknek a fogalmaknak egy része hatályát vesztette, más tö rvénybe került át, vagy tartalma megváltozott. Ezért a számviteli törvényben ezen fogalmi hivatkozásokat felül kellett vizsgálni. A repó, fordított repóügylet fogalma a tőkepiacról szóló törvényben tartalmilag is megváltozott. Tárgya kibővült az árukkal, v alamint megszűnt az óvadéki és szállításos repóügylet megkülönböztetése. Mivel azonban a számviteli törvény a tőkepiacról szóló törvényben szereplő korábbi definíciót alkalmazza, és azt önállóan is meghatározza, továbbá miután az elszámolási szabályok is e nnek megfelelően lettek kialakítva, ezt számviteli szempontból továbbra is indokolt fenntartani. Az elmúlt években egyre népszerűbbé váltak az alapszerűen kezelt befektetési formák, így különösen a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások. Ezen - az ügyfél oldaláról jellemzően hosszú távú megtakarításként kezelt - konstrukcióknál így kiemelkedően fontos, hogy megfelelő tájékoztatást kapjanak a termékek befektetési politikájáról, végső soron a befektetéskezelési folyamat szabályozottságáról. Ha pedig a biztosító a befektetési életbiztosítás tekintetében a tőke megóvására, illetve hozamra vonatkozóan garanciát is vállal, ezt köteles megfelelő fedezettel garantálni. A törvényjavaslat ezen annyiban változtatna, hogy a jövőben a tőke, illetve hozamgaranci a fedezete nemcsak bankgarancia lehetne, hanem biztosító vagy viszontbiztosító által nyújtott biztosítás is,
