Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 8 (136. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Harrach Péter): - SIMON GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár:
1443 olyanok is, akik tudnak dolgozni, de nem akarnak a legális foglalkoztatásban rés zt venni, az ő esetükben a szankciókat is be kell vezetni. Mindezeket nem saját magam találtam ki, vagy nem képviselőtársaimmal való konzultációk eredményeképpen, hanem az elején említett párbeszéd eredményeképpen jött létre. Több száz polgármesterrel, töb b száz mikro- és kisvállalkozás vezetőjével találkoztunk az elmúlt hetekben, ők mondták el, adjunk járulékkedvezményeket a hátrányos helyzetű kistérségben tevékenykedő vállalkozásoknak, általában a hazai mikro- és kisvállalkozásoknak, és segítsünk abban, h ogy a pályakezdők és az 50 év felettiek mellett ezekben a hátrányos helyzetű térségekben élők is elhelyezkedjenek. A közfoglalkoztatás javítására, több forrás biztosítására is nagy igény mutatkozik a polgármesterek részéről. Éppen ezért tartjuk fontosnak, hogy a foglalkoztatottság a következő időszakban Magyarországon javuljon, hogy jobban megérje dolgozni, mint akár segélyen is élni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Kérdezem, a kormány nevében ki kívá n válaszolni. (Simon Gábor jelentkezik.) Államtitkár úr! SIMON GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Államtitkár Asszony! Képviselő Úr! Ha rö viden akarom mondani, a probléma valós, a szándék erős, a lehetőségek pedig adottak abban a kérdéskörben, amit ön felvetett. Ezt felismerve, ezt programmá formálva tette a kormány azt a szándékot, hogy az “Út a munkához” programban ezeket az intézkedéseket , ezt a munkaerőpiacon tapasztalható helyzetet és az arra adandó eszközbeli válaszokat megpróbálja egy programba formálni. Talán ebben a Házban nem először és nem is utoljára beszélünk a munkaerőpiac helyzetéről. Sokszor elmondtuk azt, hogy az alacsony fog lalkoztatás aránya, az inaktivitás magas aránya és az alacsony aktivitási ráta sajnálatos jellemzői a magyar munkaerőpiacnak, ami egyfajta strukturális munkaerőhiányt, ha úgy tetszik, strukturális munkanélküliséget is jelent. (9.10) Éppen ezzel a problémáv al is szembesülve kell a kormánynak azt a programot, azokat az eszközöket összerendezni, amelyek tényleges és hosszabb távon ható, a jelenlegihez képesti elmozdulást tesznek lehetővé. Nagyon fontos azt látni, ahogy azt a képviselő úr is mondta, hogy a képz ettség és a foglalkoztathatóság nagyon szorosan párban áll egymással. Amikor mindig az európai uniós országokhoz hasonlítjuk Magyarország foglalkoztatási lehetőségeit, struktúráját, akkor azt látjuk, hogy minél alacsonyabb a képzettség szintje, annál távol abb van a foglalkoztatás mutatója az uniós aránytól. Ott, ahol a nyolc általánost elérő vagy szakmával nem rendelkező, vagy akár a nyolc általánost felmutatni sem képes munkaerőpiaci csoportok vannak, ott az igazi tragikus távolság az uniós foglalkoztatás i mutatók és Magyarország mutatói között. Tehát nyilvánvaló, hogy a programnak, bármilyen programnak ezt figyelembe véve is kell alakítania az eszközrendszerét. Éppen ezért az egyik kiemelt célja az “Út a munkához” programnak, hogy a hátrányos helyzetű mun kavállalókat, munkaerőpiaci csoportokat meg tudja mozdítani, az ő foglalkoztatásukat tudja segíteni. Ehhez természetszerűleg egyszerre kell alkalmazni ösztönző, támogató, és ha úgy tetszik - ne féljünk a szótól , szigorító intézkedéseket is. Éppen ezért ezeknek a programoknak a hátterében nagyon konkrétan össze kell hangolni a magyarországi forrásokat és az Európai Unió által biztosított fejlesztési forrásokat, hogy ezek szinkronban, ne párhuzamosságként, hanem egymást erősítő programtámogató forrásként j elenjenek meg. Kiemelt cél, ahogy azt képviselő úr is mondta, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülőknek a munkára való ösztönzését, a munkaerőpiac felé fordulását támogassuk; ez rendkívül fontos. Abban a kategóriában, amelyről beszélünk egyébként , képviselőtársaim, közel 700780 ezer honfitársunk van, akiket meg kell mozdítanunk, ösztönözni kell, akik közül nagyon sokan vannak olyanok, akikről azt vélelmezzük, hogy egyébként ott vannak ma a munkaerőpiacon, csak a
