Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. február 11 (121. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Harrach Péter): - TÓTH FERENC (Fidesz):
141 Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ha a képviselő úr holnap folytatja, ha megengedi, majd holnap reagálok. Köszönöm szépen. ELNÖK (Harrach Péter) : Ugyancsak napirend utáni felszólalásra jelentkezett Tóth Ferenc képviselő úr, a Fideszfrakcióból “25 éves a P aksi Atomerőmű 1es blokkja” címmel. Képviselő úr! TÓTH FERENC (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Minden ember életében vannak olyan mérföldkövek, amikor meg kell állni egy kicsit, el kell gondolkodni az előző idő szakról, erőt merítve a folytatáshoz. Az ilyen mérföldkövek nemcsak az egyének számára, hanem a közösségek számára is léteznek és fontosak, főleg akkor, ha a tágabb közösség, a magyar nemzet is számon tartja azokat. A magyar energetikai szakma és közösség is eljutott most egy olyan - számára kiemelkedően fontos - pillanathoz, amikor egy kicsit megállva, visszatekintve az eddig eltelt időszak gyötrelmeire és eredményeire, értékeli az eddigi tevékenységét. Ez a pillanat most, nyugodtan mondhatjuk, ipartörténe ti esemény negyedszázados évfordulója. 25 esztendővel ezelőtt a Paksi Atomerőmű 1es blokkját hálózatra kapcsolták, megkezdve ezzel a nukleáris villamosenergiatermelést Magyarországon. Ahhoz, hogy ez akkor megtörténhessen, hosszú és fáradságos út vezetett . Az első hazai atomerőmű létesítésének gondolata 1964ben vetődött fel az ország akkori vezetésében, amelynek folytatásaként 1966ban a Szovjetunió és Magyarország megkötötte azt az államközi egyezményt, amely 800 megawattos kétblokkos erőmű építéséről sz ólt. Ez a megállapodás időközben persze többször módosult, a határidők is változtak, de 1982re az 1es blokk beruházása eljutott addig a pillanatig, amikor már kézzelfogható realitássá vált a villamosenergiatermelés megkezdése. 1982. december 14én előbb a reaktort indították el a szakemberek, majd pedig december 28án a blokkot a hazai villamoshálózatra is rákapcsolták. Megkezdődött ezzel az a sorozat, amelynek eredményeként előbb a 2es, a 3as, majd a 4es blokk hálózatra kapcsolásával mind a négy blok k üzembevétele megtörtént. Az első hálózatra kapcsolás óta eltelt időszakban a Paksi Atomerőmű termelése beállt arra a magas szintre, amit azóta is folyamatosan tartani tud. Ennek köszönhetően a kezdetek óta gyakorlatilag az ország villamosenergiaigényéne k közel 40 százalékát ez az erőmű biztosítja, leszámítva azt a rövid időszakot, amit az ismert, 2003ban bekövetkezett 2es blokki üzemzavar okozott. A Paksi Atomerőmű létrejöttének, kiváló eredményeinek és megnyugtató biztonságának legfőbb forrása az az e nergetikai szakembergárda, ideértve a valamikori építőket, beruházókat, tervezőket, kutatókat, valamint az atomerőmű üzemeltetését is biztosító valamennyi operatív munkát és műszaki hátteret biztosító szakembert is, akik nélkül mindez nem valósulhatott meg . Ezzel a felszólalással az ő tevékenységük előtt is tisztelgünk. Amennyire fontos a múlt értékeinek tisztelete, olyannyira fontos azonban a jövőre is gondolni ebben az ünnepélyes pillanatban; a jövőre, mégpedig a hazai atomenergetika jövőjére. Miért kell ezt most itt kiemelni? Amint említettem, a hazai villamosenergiaellátás stabilitásának, az ellátásbiztonságnak egyik meghatározó eleme az atomerőmű. A nemzetgazdaság számára ezen értékek megtartásának egyik fontos záloga az atomerőmű üzemidejének 20 évvel történő meghosszabbítása. Ez a tevékenység egyébként már jó ideje folyik, megnyugtató módon valamennyi parlamenti párt támogatásával, amit a magyar parlament 2005. november 21ei határozatával 96,6 százalékos többséggel demonstrált is. Ugyanakkor azonban fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy az említett ellátásbiztonság biztosításának, a gázcsapdafüggőségből való kikerülés kérdésének másik fontos eleme egy új atomerőművi blokknak a megépítése. Ebben a kérdésben már most határozott lépések megkezdésére
