Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 7 (135. szám) - Czomba Sándor (Fidesz) - a szociális és munkaügyi miniszterhez - “Milyen eszközökkel kívánja segíteni a pályakezdők elhelyezkedését?” címmel - ELNÖK (Harrach Péter): - SIMON GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár:
1377 százalékát kapta támog atásként. Mára ez a kiemelt támogatás megszűnt, a helyette adható bértámogatás pedig a Startkártyával sem éri el a korábbi támogatás mértékét. Tisztelt Államtitkár Úr! Milyen eszközökkel kívánja a pályakezdők munkához jutását segíteni? Hogyan kívánja a mu nkaerőpiac szereplőit a képzés terén fokozottabb szerepvállalásra ösztönözni? Vane koncepciója a diákmunka ösztönözésére? Várom megtisztelő válaszát, köszönöm. (Szórványos taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Simon Gábor államtitkár úré a szó. (14.50) SIMON GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Olyan témát vetett fel a képviselő úr, ami kínálja az alkalmat arra, hogy komoly szakmai párbeszédet folytassunk le itt, a Házban és a Ház mostani plenáris ülését követően akár egy szakmai konzultáció keretében is. Pontosan tudjuk azt, hogy a pályakezdő fiatalok elhelyezkedési esélyeiben a képzettség, a piacképes tudás milyen fontos, meghatározó szerepet játszik, éppen ezért az elmúlt időszakban itt, a Házban is a jogszabályalkotás keretében, akár a foglalkoztatási bizottság keretében is többször váltottunk szót, hoztunk döntéseket a szakképzés reformjáról. A szakképzés reformjáról, mégpedig úgy, hogy annak kimenetalapú szabályozása legyen, úgy, hogy a szakképzésben a munkaerőpiac valós elvárásai szerint formáljuk át azt a tudást, azt a tartalmat és azt a képzési szerkezetet, ami a fiataloknak ezt a lehetőséget megadja. Ezen belül a szakképzésbe bekapcsoltuk a gazdaság s zereplőit is, többször váltottunk róla szót. Talán nem is kellene mondanom, de mégis kell, hogy a gazdaság szereplőinek, a kamaráknak milyen fontos szerepe van abban, hogy a képzés tartalmában és a képzés módszertanában ők milyen szerepet játszanak, de a t erületi integrált szakképző központok kialakítását is ideteszem. Természetesen a foglalkoztatáspolitika eszközeit is ide kell vennünk. Én magam most akár hat vagy hét ilyen eszközt is sorolhatnék, tallózva mondanék néhányat. 2005ben elindítottuk a Startp rogramot, 83 ezer fiatal váltotta ki a Startkártyát ennek a programnak a keretében, és a kártyával rendelkezők 80 százaléka állásba tudott kerülni, el tudott helyezkedni. A “Lépj egyet előre!” programot sorolhatnám, ami az alacsonyabb iskolai végzettségű fiatalok számára a TÁMOP segítségével nyit lehetőséget ebben. A munkaerőpiacon ma 22 ezren vannak, akik ezt a programot igénybe vették. Aztán a foglalkoztatási eszközök között sorolhatnám a decentralizált programok sorát, amelyek a hátrányos helyzetű munka erőpiacok vagy a hátrányos helyzetű térségben élők támogatását célozzák meg személyre szabott munkaerőpiaci programok segítségével. Ennek a rendelkezésre álló összege 26 milliárd forint, és ennek segítségével közel 20 ezer fő foglalkoztatása valósulhat me g. Aztán az Új Magyarország fejlesztési terv keretében a “Nem mondunk le senkiről - esély a leghátrányosabb térségben élők számára” indított zászlóshajó programról is beszélhetnék, a 47 leghátrányosabb helyzetű kistérségben a komplex fejlesztés eszközrends zeréről. De aztán sorolhatnám azokat a programokat, amelyeket összegezve az “Út a munkához” kormányprogramban tudnánk csoportosítani. Csak felsorolásszerűen: ennek a programnak része az, ami társadalmi párbeszéd, társadalmi vita és konzultáció alatt van; r észe a Start régió kártya bevezetése, része a tranzitfoglalkoztatás, az atipikus foglalkoztatási formák, benne a távmunka kiterjesztése; része a munkavállalási szabályok változtatása, egy foglalkoztatási és szociális adatbázis összehangolása, és része tula jdonképpen a feketefoglalkoztatással szembeni szigorúbb fellépés, de a regionális munkaügyi központok eszközrendszerét is sorolhatnám, különböző programokat, támogatásokat. Ebben az évben 38,5 milliárd forintot fogunk fordítani ezen aktív munkaerőpiaci es zközök igénybevételével olyan programokra, amelyeknek egyébként része a pályakezdő fiatalok munkába állása is.
