Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 7 (135. szám) - Az ülés megnyitása - Mentelmi ügyről - Frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. SZEKERES IMRE honvédelmi miniszter:
1353 bukaresti tanácskozást megelőzően három ország felvétele vált lehetővé, és a csúcsértekezleten döntés született Albánia és Horvátország felvételéről. Az ismer t országnévvita miatt Macedónia felvételére most nem kerülhetett sor, viszont a kapu nyitva maradt. Pozitív értékelést kapott a BoszniaHercegovinával, Montenegróval és Szerbiával történő együttműködés. Bár vitákat váltott ki Ukrajna és Grúzia csatlakozása , de teljesen egyértelmű és világos volt, hogy a két ország csatlakozását teljes támogatás övezi, és ennek csak az időpontját kell eldönteni. Fontos téma volt a NATO és Oroszország kapcsolata, és a csúcsértekezlet után elmondhatjuk, hogy bár az ellentétek fennmaradtak, de a Bukarestben és Szocsiban lezajlott megbeszélések alapján van okunk az optimizmusra. Megállapodás történt a stratégiai kerettervről, amelynek alapján a tárgyalások folytatódnak. A bukaresti csúcsértekezleten elfogadott elhatározások jól s zolgálják Magyarország nemzeti érdekeit, egybeesnek azokkal, alapvető fontosságú döntések születtek a magyarság számára, a magyar nemzet számára, határainkon belül és azokon kívül is. Alapvető a Kárpátmedencében élő magyarok számára, hogy folytatódik és r eméljük, befejeződik az a folyamat, amely újraegyesíti a szétszakított magyarságot az európai integráció révén a határok megváltoztatása nélkül, ahogyan ez már az itt élő magyarság nagyobbik részével megtörtént. Magyarország a NATO megbecsült és elismert t agja, tevékenységünket, aktivitásunkat korábban is és itt is messzemenő elismerés övezte. Köszönöm a szót, elnök asszony. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, frakcióvezetőhelyettes úr. A kormány részéről megadom a szót Szekeres Imre honvédelmi miniszter úrnak. Miniszter úr! DR. SZEKERES IMRE honvédelmi miniszter : Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Először került olyan NATOcsúcsra sor, ahol nem volt minden eleve eldöntve. Először kerü lt egy olyan állam- és kormányfői, külügy- és védelmi miniszteri értekezletre sor, ahol számos kérdésben a tagállamok a legutolsó percekig is vitát folytattak a nemzeti álláspontok egyeztetéséről. Miközben osztom alelnök úr álláspontját, hogy jelentős ered mények voltak a bukaresti csúcson, és osztom azt a véleményét is, hogy a Magyar Köztársaság számára a legfontosabb célok teljesültek, azt mondom a Háznak, hogy csak részben volt a szövetség egésze számára sikeres ez a csúcstalálkozó, döntően a NATO bővítés e kapcsán. Hiszen a NATO bővítése a partnerség kiteljesítése, a békeműveletekben, békefenntartó műveletekben való részvétel és a NATO katonai képességeinek fejlesztésében jelentős viták voltak ezen a csúcsértekezleten. Három ország állt a NATO küszöbén, de kettő lépett be. Három ország állt, Albánia, Horvátország és Macedónia, de taggá most Horvátország és Albánia vált, mert abban a vitában, amely a macedón állam elnevezéséről szólt, nem sikerült kompromisszumot kötni. A NATO tagállamai megtették, ami lehet séges, hogy amennyiben ez a kompromisszum létrejön Görögországgal, akkor ez a tagfelvétel természetesen azonnal megtörténik, de ez most, ezen a csúcson sajnos, nem valósulhatott meg. Magyar szempontból persze a legfontosabb Horvátország tagfelvétele volt. 1999ben, amikor Magyarország tagja lett a NATOnak, akkor sziget volt. Egyetlenegy olyan ország nem volt a határaink mentén, amely tagja lett volna az északatlanti szövetségnek. Most, 2008ban két határszakasz kivételével olyan államok vesznek körül benn ünket, amelyek tagjai az északatlanti szövetségnek vagy az Európai Uniónak. És Magyarország szempontjából fontos volt az is, hogy Albánia tagfelvétele megtörtént, mert ez a Balkán stabilitását erősíti. Fontos döntés született, mert a NATO eldöntötte, hogy Ukrajna és Grúzia tagja lesz a NATOnak. Ez bizonyos értelemben több is, mint a korábbi igény, amely úgy fogalmazódott meg, hogy ez a két ország a tagsági akcióterv, a MAP részévé váljon, itt most egy egyértelmű és világos nyilatkozat hangzott el, mindkét ország tagja lesz az északatlanti szövetségnek.
