Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 1 (134. szám) - A 2007-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikai koncepcióról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - PODOLÁK GYÖRGY (MSZP):
1331 váló közúti árufuvarozás mellett elsősorban a vasúti fuvarozás, illetve a vízi úton történő áruszállítás fontosságát szeretnénk kiemelni, és az energiapolitikai koncepcióban viszontlátni. Fon tosnak tartjuk megjegyezni azt is, hogy fenntartható módon használt megújuló energiafelhasználásra van szükség. Nem elég csak arról beszélnünk, hogy a megújuló energiaforrások részarányát kell növelni a teljes energiafelhasználáson belül, hanem ezen túlmen ően a megújuló energiák területén is a fenntartható használatra kell törekedni. (12.30) Itt elsősorban a biomassza kényes kérdését említeném meg. Csak úgy lehet a biomasszát megújuló energiaforrásként kezelni, ha az valóban fenntartható, nem veszélyezteti a mezőgazdasági, élelmiszerellátási érdekeinket nemzeti szinten. A továbbiakban azt is meg kell említeni, hogy csak abban az esetben van esélyünk arra, hogy az energiaellátás biztonságát, a versenyképességet, valamint a természeti erőforrások fenntartható ságának az elveit egységesen tudjuk kezelni, és ennek következtében az energiatakarékossági és energiahatékonysági feladatainkat is meg tudjuk valósítani, ha az adópolitika és állami támogatáspolitika is megváltozik kedvező irányba. Fontosnak tartjuk kieme lni azt is, hogy a termelés és a fogyasztás teljes szerkezetében kell érvényesíteni a fenntarthatóság szempontjait, nemcsak egyegy kiemelt területen, hanem általánosságban minden területen. Csak abban az esetben lehet az energiahatékonysági és takarékossá gi célkitűzéseket megvalósítani. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megadom a szót Podolák György képviselő úrnak, MSZP. PODOLÁK GYÖRGY (MSZP) : Köszönöm, elnök úr. Nagyon fontosnak ítélem meg azt a körülmé nyt, hogy ma képviselőtársam, Bencsik János Fideszképviselő olyan hozzászólást mondott el, amely teljes egészében szinkronban van azzal az energiapolitikával, amelyet a beadott módosító javaslatban megfogalmaztunk. Ezt azért tudom a Ház falai között ebben az időpontban is bátran kijelenteni, mert a gazdasági bizottságban nagyon alaposan áttárgyaltuk ezeket a kérdéseket, és amikor az új csomagban beadott módosító javaslatot beterjesztettük a tegnapi nappal a bizottsági ülés után, akkor abban azokat a fontos kérdéseket, amelyeket ellenzéki képviselőtársaink fölvetettek, bedolgoztuk. Bár azt szavaztuk meg, hogy a vitát két szakaszban folytatjuk le, ezért hozzászólásomban elsősorban a preambulummal foglalkoznék, és az első részével - próbálok fegyelmezett lenni , elnök úr - fogok foglalkozni. Rendkívül lényegesnek tartottuk az eredeti előterjesztéshez képest, hogy mivel az energiapolitikára már régóta nagy az igény az ország szakmai, politikai szervezetei részéről, hogy egységes formában jelenjen meg, ezért szüks éges volt a '93ashoz képest egy olyan fazonalakítást végrehajtani, amely az aktualitásokat visszaadja, és kijelöli azt az irányt, amelybe nekünk 2020ig e rövid távú energiapolitikánál célszerű lerakni azokat a bójákat vagy kiásni azokat az árkokat, amive l egyáltalán kijelöljük a magyar energiafejlesztések pályáját. Ezért nyilvánvalóan a vita is hosszú volt a parlamenti előkészítés során, amely az eredeti címhez képest nem okoz nagy meglepetést, amikor 2007ről 2008ra javítjuk ki úgy, hogy ez 2020ig szól jon. Emellett még egy olyan javítást is végrehajtottunk, hogy ez a része, az energiapolitika megfogalmazása arról szóljon, ne elvekről, tehát ne energiapolitikai koncepcióról szóljon, hanem energiapolitikáról. Ezt az összegzett módosító javaslatot két elkü löníthető szerkezeti részre bontottuk föl. Az egyik a szerkezeti típusú módosítások, a második szakaszban pedig a tartalmiak vannak. A szerkezeti, egyszer a preambulumnak az ilyen jellegű bővítése, amelyben kimondottan, hangsúlyozottan arról szóltunk, hogy mely elvek azok, amelyek mentén az energiapolitikát kívánjuk meghatározni. Kimondottan elsősorban a hosszú távú szempontok figyelembevételével, az ellátásbiztonság, versenyképesség és fenntarthatóság mint elsődleges céloknak az érvényesülése mentén tudjuk ezt
