Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 1 (134. szám) - A géntechnológiai tevékenységgel, annak mezőgazdasági és élelmiszer-előállítási alkalmazásával kapcsolatos egyes kérdésekről és az ezeket érintő magyar stratégiáról szóló 53/2006. (XI. 29.) OGY határozatban foglaltak végrehajtásáról szóló jelentés, va... - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - FONT SÁNDOR (Fidesz):
1326 a nyugateurópai versenytársaink, akik már régóta az Unió tagjai. Most, hogy mi is tagok lettünk, most kezdik el csökkenteni a támogatásokat, vagyis úgy tűnik, hogy a versenykülönbség és a tőkekülönbsé g egyelőre nem fog nagymértékben csökkenni a régi és az új tagországok gazdálkodói között. Nagyon nagy küzdelemre számíthatunk, közismert a támogatásbeli jelenleg meglévő különbségünk is. Keresni kell, hogy egyáltalán miben lehetünk versenyképesek, miben t udunk mást. Jobb a mi logisztikai termesztetőrendszerünk? Sajnos nem. Közismerten nagyon szeretnénk, hogy önkéntes termelői szövetkezések, tészek alakuljanak, amelyek a megtermelt árut közösen dolgozzák fel, és egy új logisztikai rend szerint viszik be a k ereskedelmi helyekre, de Magyarországon ez sajnos még nem nyert teljes szimpátiát, miközben Franciaországban, Olaszországban és Németországban, tehát a nagy agrártermelő országokban ez a rendszer már általános, tehát sokkal jobb a marketingjük és a logiszt ikai rendszerük. Akkor még mindig keresni kell, hogy mi lehet Magyarország kitörési pontja, hogyan lehetünk újra versenyképesek és olyan árut termelők, amelyekre azt mondják, hogy ja, azt az árut Magyarországról kell megvenni. Véleményem szerint a tiszta a grárkörnyezetnek ez a megőrzése jelentheti a kitörési pontot. Tiszta agrárkörnyezetben tiszta élelmiszert termelni: véleményem szerint ez a kulcsmondata az egész magyar agrárgazdaságnak, és ez lehet a jövőbeni kitörési pont. Mint említettem, az igényes fog yasztó egyre inkább odafigyel arra, hogy mit fogyaszt. Már nem arról van szó, hogy a mezőgazdaság mint élelmiszertermelő az emberiség éhszükségletét elégíti ki - vannak ilyen országok, esetleg TávolKeleten vagy Afrikában, ez az ő problémájuk , itt már a rról van szó, hogy milyen minőségű élelmiszert fogyaszt az emberiség, és ezen élelmiszerek elfogyasztásával vállale valamilyen rizikófaktort az egészségét illetően, amikor elfogyaszt egy nem egészen ismert élelmiszert. És erre egyre nagyobb az igény a fog yasztók részéről, hogy tisztában legyenek vele, milyen élelmiszert fogyasztanak. Magyarországnak véleményem szerint ezen a területen lehet kitörési pontja, hogy tiszta agrárkörnyezetben tiszta élelmiszert termelünk, és ha a tiszta agrárkörnyezetet megőrizz ük a genetikailag módosított növényektől is, akkor komoly centrum lehetünk egy még nagyobb minőségi termelés felé, a bionövények és az ebből előállítható élelmiszerek előállítása terén, ami teljes egészében ellentétes lenne a genetikailag módosított növény ek nagyarányú termesztésének bevezetésével. (12.10) Ahogy Orosz Sándor mondta, hogy ha az a legnagyobb veszély, amiről nem beszélünk, csak úgy hallgatólagosan elmegyünk mellette, hogy hát igen, az is van, itt meg szeretnék említeni egy kényes kérdé st. Látható, hogy az elmúlt években a szántóföldi növénytermesztésben nagyon komoly változás állt be, azaz egy jövedelmezőségi szintugrás következett be, duplájára nőttek a gabonaárak a világpiacon, röviden összefoglalva. Ez generálja most az embereket, ho gy még több szántóföldi növényt kellene termelni, de ez generálja azt a problémát, hogy a bioetanolt gyártó cégeknek nem lesz alapanyag. És előjött az a ravasz gondolkodás, hogy uraim, akkor osszuk ketté a termesztést, genetikailag módosított növényeket en gedjünk meg termelni, de ezeket a növényeket csak a bioetanolgyárak számára lehessen fölhasználni, a többiek, meg akik élelmiszert akarnak termelni, azok továbbra is a hagyományos, konvencionális növényeket termesszék. Ezt a nagyon rafinált gondolkodást sz eretném a gyökerénél fogva megragadni, és azt mondani, hogy nem, nem igaz ez a logikai gondolkodás, mert a sokak említett génmegszökés, a porzás és minden egyéb, a méhek tevékenysége következtében lehetetlen elkülönített helyen termeszteni genetikailag mód osított növényt úgy, hogy azt majd csak a bioetanolgyárak használják föl alapanyagként. Ezzel természetesen tönkretesszük teljes egészében a hazai tiszta környezetünket, ezzel természetesen lesüllyesztjük arra a sajnálatos színvonalra az agrárkörnyezetünke t (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) , amibe már DélAmerika, az USA és Kanada területe sajnos lesüllyedt. Ettől kell Magyarországot megmenteni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.)
