Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 1 (134. szám) - A géntechnológiai tevékenységgel, annak mezőgazdasági és élelmiszer-előállítási alkalmazásával kapcsolatos egyes kérdésekről és az ezeket érintő magyar stratégiáról szóló 53/2006. (XI. 29.) OGY határozatban foglaltak végrehajtásáról szóló jelentés, va... - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz):
1321 Az országgyűlési határozat nem véletlenül mondja éppen ezért már a címében, hogy az elsőgenerációs GMnövények problematikájával foglalkozik, merthogy nincsen más a porondon. Ma elsőgenerációs növények vannak a porondon, és ezen belül is egy adott fajtakör van az európai fajtalistán. A többivel akkor lesz majd érdemes foglalkoznunk - amire szoktak hivatkozni biotechnológus barátaink, hogy mi mindent fog majd ez a technológia hozni , akkor lesz értelme foglalko zni ezekkel a kérdésekkel vagy ezekkel a technológiákkal és termékekkel, ha itt lesz az asztalon, ha itt lesz a fajtajegyzéken. Előtte persze már meg kell vizsgáljuk a pró és kontra érveket, és ehhez bizony vizsgálatok kellenek, még mielőtt ezek a fajták a fajtajegyzékre kerülnek. De tény az, hogy akkor érdemes foglalkozni valamivel, ha az fajtában, fajtajelöltben manifesztálódik, és egyáltalán vizsgálhatók ezek a hatások. A többi persze, hogy mi mindent kínálhat, nagyon fontos, és a tudományos gondolkodás kategóriájába tartozik. Mondhatnám úgy is - de tán megsértek vele valakit , hogy a fantázia kategóriájába tartozik, hogy mi mindent kínálhat még ez a technológia. Valóban nagyon komoly lehetőségeket rejt, de az itt előttünk fekvő, elsőgenerációs GMnövény ek mindazt nem tudják, amiről általában egy adott tudóskörben, akik ezzel a technológiával foglalkoznak, beszélni szoktak. Szögezzük le, hogy a bennünket nézők számára is világos legyen, hogy két dolgot tudnak ezek az elsőgenerációs növények. Az egyik kate góriájuk mérget termel, rovarölő méreganyagot termel, protoxint, egy előfehérjét, ugyanis egy olyan génszakaszt ültettek be a növénybe, ami ezt kódolja, ennek következtében ezeknek a fajtáknak minden egyes sejtje egy olyan fehérjét termel, ami a tápcsatorn ába kerülve direkt méreganyaggá válik. Hála a jóistennek, most már vannak tudományos vizsgálatok arra vonatkozóan is, hogy milyen mennyiségben termelik ezt a mérget ezek a növények. Az MTA, a Tudományos Akadémia növényvédelmi intézetének ökotoxikológiai os ztálya vizsgálatai szerint ez a méregmennyiség az egyszeres rovarölő permetezés dózisához képest 15002000szeres dózist termel minden évben minden hektár kukoricatáblán, akkor is, ha nincs molyfertőzés - merthogy ezzel molyrezisztenssé tesszük ezt a kukor icát - vagy nincs kukoricabogárfertőzés a területen. És látjuk, hogy a biológia védekezik ez ellen; nem tudom, hogy mennyire közismert, de kibújik ez alól, és pillanatok alatt kialakul. Minél nagyobb ez a nyomás, ez a méregnyomás az életen, annál gyorsabb an próbál kiszabadulni, és rezisztenssé válnak ezek a rovarpopulációk, tehát még a problémát sem oldja meg, amire vállalkozik, igazán hosszú távon. Ez az egyik fajtája. A másik fajta elsőgenerációs GMnövény pedig képes túlélni a totális gyomirtó szereket. Érdekes maga az a folyamat is, ahogy kialakultak azok a cégek, amelyek ilyen fajtákat állítanak elő. Nem tudom, mennyire közismert - és a közvélemény számára is talán érdemes elmondani , hogy multinacionális vegyi tőkeérdekeltségek, hadd mondjam így, ela dhatatlan, totális vegyszereik eladhatóvá tétele érdekében olyan fajtákat állítanak elő, amelyek kibírják ezt a totális gyomirtó szert - ez a másik fajtája az elsőgenerációs növényeknek , túlélik a totális gyomirtást is, miközben minden elpusztul a környe zetében, azáltal, hogy képesek lebontani ezt a totális gyomirtó szert. Ettől a pillanattól kezdve persze kiszolgáltatott a gazda, mert akkor érdemes ezt a fajtát egyáltalán alkalmazni, ha megveszi hozzá a vegyszert is. Így lehet elérni azt, hogy kapcsolt á ruként a vegyszer is értékesíthetővé válik. No, ezért van, hogy vegyi konszernek valamikor a nyolcvanas években nemesítő cégeket vásároltak föl, fuzionáltak ilyen cégekkel, és így hozták létre a vegyszerrezisztencianemesítést, ami valahol a világ feje tet ejére állítását jelenti: az én termékemhez állítok elő egy biológiai objektumot, és azt próbálom azután a gazdálkodásban elterjeszteni. Ráadásul a probléma, amire ezek az elsőgenerációs növények megoldást kínálnak, Magyarországon gyakorlatilag gazdasági sz empontból nem létező probléma, ugyanis molyproblémánk, amire ezek az elsőgenerációs növények jók, ha 810 évben egyszer előfordulnak, akkor tényleg azt mondjuk, hogy gyakori kártételről van szó, de ez is csak akkor fordul elő, ha a jó mezőgazdasági gyakorl atot félretesszük. Háromöt évig a kukoricában egyébként is - és ez a normális - különösebb problémánk nincs az egymás utáni termesztéssel.
