Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. február 11 (121. szám) - Hock Zoltán (MDF) - az igazságügyi és rendészeti miniszterhez - “Nem kell maszek közlekedésrendészet” címmel - ELNÖK (Harrach Péter): - HOCK ZOLTÁN (MDF):
104 előnyben. Ilyen az ingyenes gyermekétkeztetés a rászorult gyermeke k esetében, amit - ahogy említettük az előbb is - a bölcsődében, az óvodában, illetve az általános iskola alsó tagozatán már közvetlenül igénybe vehetnek a rászorult gyerekek, tehát az ingyenes étkeztetést. A jó minőségű intézményi gyermekétkeztetésnél azo nban fontosnak tartjuk magunk is, hogy minél több olyan gyermeknek, aki valóban rászorult, valóban szükségét érzi annak, hogy ingyenesen jusson az élelemhez, ilyen formában nyújtsunk támogatást, és valóban nem feltétlenül és elsősorban a pénzbeni támogatás ok arányát kell növelni, hanem a természetbeni juttatások mértékét és arányát kell növelni. Éppen ezért az államtitkár úr válaszát elfogadom és köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.) Hock Zoltán (MDF) - az igazságügyi és rendé szeti miniszterhez - “Nem kell maszek közlekedésrendészet” címmel ELNÖK (Harrach Péter) : Hock Zoltán, az MDF képviselője, interpellációt nyújtott be az igazságügyi és rendészeti miniszterhez: “Nem kell maszek közlekedésrendészet” címmel. Képviselő úr! HOCK ZOLTÁN (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Igen tisztelt Miniszter Úr! Egy tavaly decemberi kormányrendelet alapján 2008 májusától magáncégek is végezhetnek sebességellenőrzést a közutakon, a kormányzati szándék tehát egy hatósági feladat részbeni magánkéz be adását határozta el. Magáncégek mérik majd a sebességet az utakon, közlekedésrendészeti feladatokat látva el. A törvények kikényszerítése, a betartásukra való ösztönzés az állami szervek kötelessége, a szankcionálás, a bírságolás célja a törvényszegéstő l való elrettentés és a prevenció. A 410/2007. kormányrendelet a bírságolást gyakorlatilag a profitszerző tevékenységek kategóriájába degradálja, a magáncégek abban lesznek érdekeltek, hogy minél több esetet produkáljanak, a megelőzés helyett a profitnövel és motiválja őket: ott fognak fényképezni, ahonnét a legtöbb biztos gyorshajtót remélik, nagy forgalmú országutakon, egyenes pályákon, nem pedig a kritikus gócpontoknál, ahol talán kevesebb a szabálytalankodó, de annál nagyobb bajt okoznak, sokkal több a s úlyos baleset. Mindemellett komoly adatvédelmi, adatbiztonsági aggályok is felvetődnek, sérülnek a személyiségi jogok, civil kezekbe kerülnek olyan adatbázisok, amelyek az állampolgárok tartózkodási helyére vonatkoznak, hiányzik az adatok továbbításával ös szefüggő szabályozás. Ki fogja ellenőrizni például a cégek szakszerű működését? Ki garantálja a felvételek hitelességét? Hogyan fogják kiszűrni a csalókat, az álbírságolókat? Hogyan védekeznek a korrupcióval, a megvesztegetésekkel szemben, az inzultusokkal szemben - amelyek száma növekedni fog vélhetően , ha megszűnik a hivatalos személy jelenlétének elrettentő hatása? Ha a sebességmérést végző rendőrt bántalmazzák, az hivatalos személy elleni erőszak, visszatartó ereje van, és a vesztegetés a hivatalos sz emély vonatkozásában szintén súlyosabb bűncselekmény, mint egy cégalkalmazott vonatkozásában. A Magyar Demokrata Fórum szerint a közlekedésrendészeti feladatokat a rendőrségnek kell ellátni. Érthetetlen számunkra, hogy miért szervezi, miért akarja kiszerve zni maga alól az állam ezt a feladatot is. A rendvédelmi szervek összevonásával a rendőrség állománya jelentősen kibővült. Miért nincs erőforrás arra, hogy a sebességmérést is üzemeltesse? Ha másokat is be kívánnak vonni ebbe a hatósági tevékenységbe, miér t nem az önkormányzatok vagy éppen a közterületfelügyelet kapja meg ezt a feladatot? Emlékeztetném a miniszter urat, hogy három évvel ezelőtt az MDF már kezdeményezte az önkormányzatok részére ennek a lehetőségnek a megteremtését.
