Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. március 17 (131. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. DRASKOVICS TIBOR igazságügyi és rendészeti miniszter:
1029 úgy, hogy Magyarország fővárosában kimehetnének nyilvános rendezvényekre a gyerekeikkel. Én liberális parlamenti képviselőként nem vihetem ki a hároméves gyerekemet meghallgatni a főpolgármester beszédét, mert emberek dobálnak tojással, üveggel, kővel (Felzúdulás a Fidesz soraiban.) , és eközben egy kerületi polgármester (Az elnök csenget.) azt kéri Demszky Gábortól, aki már akkor is megünnepelte ezt a március 15ét, amikor ez a kerületi polgármester még KISZvezető vol t a középiskolában, azt kéri tőle, hogy menjen zárt helyre, és ott mondja el a megemlékező beszédét. Hova jutunk így? Oda fogunk jutni, hogy amikor legközelebb egy szkinhed csoport színes bőrűeket bántalmaz a budapesti metrón, akkor előáll majd valaki a ma gyar konzervatív politikusok közül (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , és megkéri a Magyarországon élő színes bőrűeket, hogy ne lépjenek ki az utcára? Hova jutunk így, és hogyan védi meg magát a magyar demokrácia?! Köszönöm s zépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) (14.40) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, frakcióvezetőhelyettes úr. A kormány részéről megadom a szót Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter úrnak. Miniszter úr! DR. DRASKOVICS TIBOR igazság ügyi és rendészeti miniszter : Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Állampolgárként, jogászként, valamint igazságügyi és rendészeti miniszterként egyaránt osztozom a felháborodásban és a megdöbbenésben. Valami egészen megdöbb entő történt a Magyar Gárda feloszlatásáról szóló tárgyalás megkezdése előtt. A dolog azért különösen szomorú, mert - egyetértek önnel - itt mintha valami folyamatot látnánk. Annak a folyamatát, hogy egyesek - hál’ istennek nagyon csekély társadalmi támoga tottsággal a hátuk mögött, de mégis egyesek - megpróbálják a magyar demokrácia alapintézményeit megfélemlíteni. Megfélemlíteni az Országgyűlést a Kossuth téren, a képviselőket, amikor ki akarnak menni az épületből, képviselőket fontos szavazás előtt fenyeg etésekkel, Molotovkoktélokkal, a polgárokat nemzeti ünnepeken, vagy éppen a bíróságot amikor egy, egyébként a magyar alkotmányosság szempontjából nagy jelentőségű kérdésben - mert hogy alapvető szabadságjogok közötti vélt vagy valóságos konfliktust kell f eloldania a bíróságnak a Magyar Gárda feloszlatásával kapcsolatos kereset nyomán - elfogulatlanul, pártatlanul, kizárólag a törvénynek alárendelten kell döntenie. Nyilván akik erre tesznek kísérletet, hogy tudniillik megfélemlítsék a demokrácia alapintézmé nyeit, azok abban bíznak, hogy a jogállam biztosan gyenge, mert a törvények megkötik a kezét. Én egészen bizonyos vagyok benne, hogy tévednek. Biztos vagyok abban, hogy a demokratikus jogállam erős, attól és akkor erős, ha valamennyi intézménye és valamenn yi képviselője nagyon szigorúan a törvény talaján állva, azt jól értve és alkalmazva, következetesen védi az alkotmányosságot és a törvényességet. A bírósági tárgyalások nyilvánossága egy nagyon fontos alkotmányos alapelv, azt szolgálja, annak egyik eszköz e, hogy a bíróság minden külső befolyástól mentesen, külső nyomástól és befolyástól mentesen legyen képes ítélkezni. Hogy ez a jog érvényesüljön, erről egy sor törvény intézkedik általában, és persze az eljáró bíróság elnöke meg az adott bíróság elnöke köt eles konkrétan gondoskodni arról, hogy ez az alkotmányos alapelv következetesen érvényesüljön. A sajtóból úgy látszik - nem voltam ott, nem ismerem pontosan a tényeket, de a sajtóból úgy látszik , hogy most nem sikerült erről gondoskodni. Úgy tűnik, hogy ezek az alkotmányos követelmények bizony súlyosan sérültek. Sérültek annak ellenére, hogy a rendőrség - hozzáteszem, messzemenő támogatásommal és kérésemre , érzékelve azt, hogy itt egy feltehetően indulatokat kiváltó tárgyalásról van szó, előzetesen megk ereste a bíróság elnökét, és felajánlotta közreműködését a
