Országgyűlési napló - 2007. évi téli rendkívüli ülés
2007. december 17 (120. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról szóló lisszaboni szerződés kihirdetéséről szóló törvényja... - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP):
118 formálissá teszi a döntést, és ezt a törvényjavaslat indokolása is tartalmazza, hiszen maga mondja azt, hogy egyes terüle teken továbbfejleszti az alkotmányszerződést. Ha továbbfejleszti, talán megérdemelte volna a szakértői vitát, és ezen túlmenően egy olyan társadalmi vitát, amelyben a lakosság végül is megnyugtató módon információt szerezhetett volna arról, hogy tulajdonké ppen mire bólint rá ma az Országgyűlés. (21.00) Már említette az előttem szóló Németh Zsolt, hogy nem tettünk nyilatkozatot a szerződéshez, ehelyett az országgyűlési határozati javaslattal tulajdonképpen egy kötőerővel nem rendelkező szöveggel járultunk cs ak hozzá. Pedig sok nyitott kérdés maradhat. Például nem kaptunk a rövid idő alatt arra megfelelő választ, ami az alkotmánymódosításban szerepel, hogy más államok büntetése hogyan érvényesül minálunk. Mi lenne ma Esterházy Jánossal, aki, tudjuk, egyedül sz avazott annak idején a szlovák zsidótörvény ellen, és mind a mai napig nem rehabilitálták, ha az ítéletével, mondjuk, Magyarországra kerülne, és itt nekünk foganatosítani kéne a büntetését? Vagy gondoljuk arra, hogy Erdélyben az autonómiáért küzdők könnyen minősülhetnek az ottani alkotmánnyal ellenes tevékenységet végzőknek. Ha Magyarország szintén így fogadja el ezt, ez nagyon súlyos helyzetbe hozhat minket. Idecsatlakozik az a feladatom, hogy elmondjam, Magyarország nem csak 2004. december 5én mutatta ki a foga fehérét a határon túl élő magyarok irányában, a magyar hatóságok nagyon hosszú idő óta idegenként kezelik testvéreinket. A múlt vasárnap a Magyarországért Kulturális Egyesület meghívására igen sok civil szervezet és 54 település küldöttei álltak ki Schengen kapcsán a határon túli magyar közösségek mellett. Ott elhangzott többek között, valaki elmondta, hogy: tíz évig hurcolták a gyermekemet a magyar hatóságok itt, Magyarországon. Először havonként tartózkodási engedélyért, majd háromhavonként, tudva , hogy a fiam katonaszökevény a háborús Szerbiából, még a munkavízumot sem adták meg, nemhogy a letelepedést. Olyan nagy megértéssel intézték az ügyet az idegenrendészetnél, hogy sikerült hosszú időre megutáltatni még a gondolatát is annak, hogy továbbra i s Magyarországon éljen. Azt hiszem tehát, érthető, hogy ezekben a civil szervezetekben és a jelenlevőkben megfogalmazódott még az az igény is, más eszközt nem lelvén, hogy arra kérnek fel minket, hogy az Európai Unió alkotmányának, vagyis jelenleg a reform szerződés szövegének kérdésében ne döntsünk addig, amíg nem rendeztük a Schengennel számunkra felmerülő kérdést, ami a legegyszerűbben a magyar állampolgárság megadásával történne a határon túli magyarok számára. A szétszakítottság orvoslása ugyanis elsőso rban a kormány feladata lenne. De úgy tűnik, mintha ennek nem akarna megfelelni. Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Tisztelt Képviselőtársaim! Salamon László képviselő úr kért ugyancsak szót, a Ke reszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjából, 5 perces időkeretben. Öné a szó, képviselő úr. DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A mai napon a Házszabálytól történő eltéré s kérdése kapcsán már kifejtettem a Kereszténydemokrata Néppárt alapvető problémáját az előttünk fekvő javaslatokkal kapcsolatban. Arról egyébként Németh Zsolt bizottsági elnök úr is beszélt, és röviden abban ismételném meg ennek a lényegét, hogy elfogadha tatlannak tartjuk azokat a körülményeket, ahogy ezekről az előterjesztésekről most tárgyalnunk és döntenünk kell. Tudjuk jól, hogy az alkotmánymódosítás és a lisszaboni szerződés az ország szuverenitását, illetve az Unióban elfoglalt helyzetét alapvetően é rinti. Az alkotmánymódosítás szövegét és a törvényjavaslatot, mint arról már említést tettem a Házszabálytól való eltérés kérdése kapcsán, csak a hét végén kaptuk kézhez, ezért azt sem mi, képviselők, sem pedig szakértőink nem tudták azzal az
