Országgyűlési napló - 2007. évi téli rendkívüli ülés
2007. december 17 (120. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról szóló lisszaboni szerződés kihirdetéséről szóló törvényja... - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. MOLNÁR CSABA, az európai ügyek bizottságának előadója:
115 Tisztelt Képviselőtársaim! Egyetértés volt a bizottság ülésén abban, hogy a lisszaboni szerződés elfogadásáv al az Európai Unió talán a legsúlyosabb válságán jutott túl, hiszen a reformszerződés aláírásának egyértelműen az a lélektani üzenete, hogy az Európai Unió, az európai integráció folytatódik. Meggyőződésem az, hogy az integráció folytatása a garanciája ann ak, hogy megelőzzük a többsebességes Európa kialakulását, és elemi érdeke a magyar állampolgároknak, mondhatnám úgy is, hogy az európai integráció folytatódása alapvető magyar érdek. Fontosnak tartjuk különösen azért is, mert hozzájárul ez a szerződés ahho z, hogy az Unió hatékonyabban, működőképesebben tudjon fellépni, amire azért is van nagy szükség, hiszen kontinensünk meglehetősen komoly gazdasági kihívásokkal néz szembe részben az Egyesült Államok irányából, részben a Csendesóceán térségéből. Európa a XXI. századi kihívásokra csakis egységben lesz képes választ adni, és ennek rendkívül fontos előfeltétele a lisszaboni szerződés elfogadása - bízzunk benne - minden tagállam által. Mivel bizottságunk hangsúlyosan foglalkozik a határon túli magyarsággal, sz eretném kiemelni, hogy fontosnak tartjuk azt, hogy a reformszerződésben megmarad az alkotmányos szerződésnek az a vívmánya, amely a kisebbségi klauzulával ragadható meg, ugyanakkor, miniszterelnök úr, nagyon sajnálom azt, hogy nem sikerült Magyarországnak a kisebbségi klauzula ügyében - a Fidesz javaslata ellenére - egyoldalú vagy többoldalú értelmező nyilatkozatot tenni. Az, hogy ezt egy országgyűlési határozatba préseljük bele, azt jelzi, hogy ezt csak belpolitikai fogyasztásra szánjuk, márpedig kisebbség i jogokat úgy lehet hatékonyan képviselni, ha vállaljuk nemzetközi színtéren is a véleményünket. Tisztelt Ház! A támogató szavazatok ellenére tudniuk kell, hogy a bizottságban nagyon komoly vita alakult ki az eljárás módjáról. Miután most lefolytattunk egy nagyon súlyos eljárási vitát az egészségügyi törvény vonatkozásában, el kell mondanom azt, hogy több képviselő tette szóvá, hogy a mindennapjainkat meghatározó törvényben, az alkotmányunk módosításában nem lehet egy nap alatt döntést hozni. Nem tartjáke nevetségesnek a képviselőtársaim azt, hogy az eminens tanuló szerep eljátszásáért a magyar kormány egyszerűen elmulasztja megvitatni az egyik legfontosabb nemzetközi szerződést a parlamentben, a társadalommal, illetőleg a civil szervezetekkel? (20.50) A Fi desz megítélése szerint ezek az aggodalmak jogosak. Ugyanakkor látjuk a hátsó szándékot; a mai napon talán különösen jól jönne egyeseknek, ha azt kommunikálhatnák, hogy az ellenzék nem támogatja a lisszaboni szerződést. Nos, jelentem, tisztelt Ház, a Fides z támogatja a lisszaboni szerződést. De az a helyzet, ami így kialakult, méltatlan a Magyar Országgyűléshez és a jogállamiság eszméjéhez. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Tisztelt Képviselőtársaim! Az európai ügyek bizottsága állásfoglalását két előadó fogja ismertetni. Elsőként megadom a szót Molnár Csaba képviselő úrnak. Képviselő úr! DR. MOLNÁR CSABA , az európai ügyek bizottságának előadója : Köszönöm a szót, elnök asszony. Való igaz, az európai üg yek bizottságának a felhatalmazása alapján én csak az előterjesztésnek az alkotmány módosításával foglalkozó részét szeretném elmondani. Az alkotmány módosítása - és ezért is szerettük volna ezt külön elmondani - mindig egy különös jelentőségű esemény, ami re csak ritkán kerülhet sor, ezért a bizottság meglehetősen nagy teret szentelt ennek a módosító javaslatnak. Már csak azért is, mert a tervezet alapján módosításra kerülne az alkotmány 57. § (4) bekezdése, ami kimondja azt a klasszikus jogelvet, hogy bűnc selekmény megvalósítása nélkül senkit nem lehet büntetőjogi szankcióval sújtani, ez a nullum crimen sine lege klasszikus jogelve. Eddig ez a módosítás előtt csak a magyar törvények, illetve a nemzetközi jogi ius
