Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 2 (94. szám) - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz,
987 a kicsik egymással összefogva bizony versenyképes méretet tudnak adni, és ehhez nincs szükség ezekre a nagy cégekre. Ami pedig a multiknak adott támogatást illeti, kedves Göndör képviselőtársam, a magyar kis- és középvállalkozók jelentkeztek, amikor önök adtak ezeknek a multiknak, épp a Hankooknak 25 mill iárdot. Hogyha ők ennyit kapnának egyszer ettől a kormánytól, akkor ők ebből ötször ennyi munkahelyet tudnának létrehozni, mert körülbelül ennyibe kerül Magyarországon a munkahely. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) It t arról szól a történet, hogy extraprofitot akarnak bizonyos tőkés csoportoknak biztosítani, nem föltételezem erről a kormányról, hogy ez valamilyen módon visszakerülhet, de gyanakszik az ember, hogy ebből bizony sikerdíjakra is telik a Hankooknak, aki Kor eából persze utalhat Ciprusra. Hadd mondjam… - a limasoli céget mondjam, a limasoli offshore céget mondjam, vagy más céget mondjak, ahova utalható az így megszerzett extraprofit? Na, ezért nem a kis- és középvállalkozókhoz megy ez a pénz, barátaim, itthon Magyarországon, hanem a multinacionális tőkeérdekeltségekhez. Köszönöm. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Folytatjuk az írásban előre jelentkezett képviselők felszólalását. Úgy tűnik számomra, hogy mé g nyolc fideszes képviselő van a monitoron. Horváth Zsolté a szó. DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz, BácsKiskun megye, 2. vk.): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Egy zárszámadás mindig egyfajta elszámolás egy költségvetésről, ame ly minősíti magát a költségvetést. Most engedjék meg, hogy én képviselőként a véleményemet fogalmazzam meg erről a költségvetésről, és ha egyetlen mondattal kellene jellemeznem az ország 2006. évi költségvetését, akkor azt mondhatom, hogy ez a költségvetés a hazugság költségvetése volt. 2006 májusáig, a választások végéig dübörgött a gazdaság, a pannon puma ugrált, a jólét meg napról napra nagyobb volt. Aztán győztek, és kiderült, hogy az egészből egyetlen szó sem igaz. Az adósok dörömböltek az ajtón, a pan non puma erőtlenül, vérző orral lapult a fűben, a jólét csak egyeseknek adatott meg, ellenben a nadrágszíj meghúzása mindnyájunké lett, de kaptunk mellé jó tanácsot: nem kell félni, nem fog fájni. És voltak, akik tudták, voltak, akik tudták, mert kiderült számukra, talán ha akkor nem, amikor a költségvetést elfogadták 2005ben, de kiderült a számukra, ha máskor nem, hát májusban, az őszödi frakcióülésen, de nem szóltak. Nem szóltak, őrizték a titkot, úgy őrizték, mint még soha. Az egészben az a legszomorúbb , hogy a hatalom megtartásáért olyan árat fizettettek meg Magyarországgal és a társadalom egészével, amelynek a végét még messze nem látjuk. Meggyőződésem, hogy az országot mély szociális válságba taszították. A 2006os költségvetés és az országgyűlési kép viselőválasztások megnyerése olyan költségbe kerül a magyar társadalomnak, amelyikből lehet, hogy a mi korosztályunkat már nem is lehet kihúzni, talán csak a gyermekeinket, ha szerencsénk van. Számomra azért volt nagyon furcsa, és lá m, milyen az élet, egy teljesen üres kormánypárti patkónak beszélek, azért furcsa, mert kilencéves parlamenti munkám során a Szocialista Párt padsoraiban nagyon sok tisztességes embert ismertem meg; olyan embereket, akik mögött a nem politikusi életükben e gy tisztességes életpálya, társadalmi megbecsültség és az emberek szeretete állt. És ezek az emberek, amikor hitet tettek Gyurcsány Ferenc és a korábbi hazugságok mellett, akkor nem tudom, hogy hogyan tudtak elszámolni a korábbi életpályájukkal, életútjukk al és a lelkiismeretükkel. Előbbutóbb viszont el kell számolniuk az ország népe felé. A hazugság költségvetése ez, tisztelt képviselőtársaim, mert emlékezzenek csak vissza, a 2006. év elején ötéves adócsökkentési törvényjavaslatot fogadott el a parlament szocialistaszabad demokrata többsége. Természetesen, ahogy a választást megnyerték, ebből utána az égvilágon semmi nem lett. Emlékezzenek vissza, soha nem látott iskolafelújítási programot ígértek, a felsőoktatás
