Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 2 (94. szám) - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - JAUERNIK ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz, - ELNÖK (Harrach Péter): - TÖRÖK ZSOLT (MSZP):
954 mértékűre való emelésére. Az emelés 237 ezer főre terjedt ki. A korrekció az érintettek havi ellátását átlagosan 3600 forinttal emelte. Az intézkedés az alap kiadásait közel 11 milliárd forinttal növelte. A januári és novemberi emelés t, valamint a 13. havi nyugellátás kiterjesztését is számításba véve a nyugdíjak reálértéke - a nyugdíjasok fogyasztására számított indexszel - 2,5 százalékkal növekedett. Sokan sokszor emlegetik, hogy a nyugdíjak vásárlóértéke hogyan változik. Lehet, az e gyik évben kevésbé, a másik évben jobban, de 2006ban nemcsak nominálisan, hanem reálértékben is jelentős mértékű emelkedést könyvelhettek el a nyugdíjasok: 2,5 százalékkal emelkedett reálértékben is a nyugdíjak összege. Amennyiben a 2006ban megvalósult k orrekciós intézkedést is figyelembe vesszük, úgy a reálértéknövekedés a 3 százalékot is eléri. A nyugdíjasok tehát a 2006. évben elég sok plusztámogatáshoz, illetve, hogy pontosan fogalmazzak: nyugdíjemeléshez jutottak. (Babák Mihály: Gazdagok!) (17.00) A z önkormányzati segélyezési feladatok körében 2006ban több lényeges változás történt. A családtámogatási rendszer átalakításával összefüggésben átalakult a rendszeres szociális segély rendszere. Családtípus szerinti, családnagyság szerinti, különböző fogy asztási szerkezethez igazodó segélyezési rendszer került bevezetésre. Bevezetésre került a fogyasztási egység fogalma, amely a családtagoknak a fogyasztási szerkezet figyelembevételével számított arányszámát fejezi ki. Annak érdekében, hogy a fogyasztási e gységre történő átállás ne érintse hátrányosan a többgyermekes családokat, a jogosultsági jövedelemhatár a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 90 százalékában került meghatározásra a korábbi 80 százalék helyett. Ez az új típusú rendszeres szociális segély 2 006. július 1jétől került folyósításra. Ezen túlmenően változást okozott az is, hogy az ápolási díjnál és az időskorúak járadékánál emelt szintű ellátás bevezetésére került sor a fokozott ápolást igénylő esetekben, illetve a 75 éven felüli egyedülálló, rá szorult személyek körében. Mindezt figyelembe véve az önkormányzatok szociális segélyezési feladataihoz 2006ban összesen 130 milliárd forint költségvetési forrás állt rendelkezésre. Kiemelendő továbbá, hogy jelentősen nőtt a normatív lakásfenntartási támo gatásban részesülők köre, 138 ezerről 205 ezerre. Ez egyrészt a jövedelemhatárok felemelésével, másrészt a támogatási források növekedésével függött össze. Tisztelt Országgyűlés! Az önkormányzati fenntartású szociális és gyermekvédelmi, gyermekjóléti intéz ményrendszer keretei között 2006ban több mint 291 ezer fő részesült ellátásban, csaknem 40 ezer fővel többen, mint az előző évben. Ennek oka - ugyanúgy, mint a korábbiakban - egyrészt a rászorultsági jövedelemhatárok felemelkedésében, másrészt a többletfo rrásokban keresendő, valamint - és ezt be kell vallanunk őszintén - abból is adódhat, hogy egyre többen lettek rászorultak a különböző ellátási formákra. Alapellátásban 191 ezer fő, szakellátásban csaknem 100 ezer fő részesült. Kedvező tendencia, hogy jele ntősen, több mint kétszeresére nőtt az alapellátásban részesülők aránya, száma. Sokkal inkább kedvezőbb mind az igénybe vevőnek, mind a magyar államnak, ha az alapellátás kerül igénybevételre, nem pedig az emelt szintű, a magasabb színvonalú ellátások. A h elyi önkormányzatok szociális és gyermekvédelmi ellátást nyújtó intézményeinek 2006. évi működési célú kiadása 227 milliárd forint volt, 5,5 százalékkal több az előző évinél. A szociális és gyermekvédelmi intézmények költségvetési támogatása 99,9 milliárd forint volt, az előző évinél 2,2 százalékkal kevesebb. A fenti számokból jól látható, hogy az intézmények fenntartása a költségvetési támogatáson és az intézményi bevételeken túl jelentős, az előző évivel csaknem megegyező mértékű, 63 milliárd forint saját forrást is igényelt az önkormányzatoktól. Valóban igaz tehát, hogy az állami költségvetési források és az önkormányzati források csak együttesen tudják biztosítani a szociális ellátórendszer működését. Azonban mindezen források - legyen az állami vagy leg yen az önkormányzati - az adófizető polgároktól, a magyar állampolgároktól - már akik fizetnek adót - származnak.
