Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 2 (94. szám) - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - VARGA MIHÁLY (Fidesz):
943 Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Valóban, kifejezetten szakmai kérdés az iparűzési adó szabályrendszerének a kialakítása. Először is azt szeretném mondani, hogy az iparűzési adó az adott településeken nem magától nő. (Közbeszólás: Akkor már nem ő lesz a polgármester!) Kérjen szót, képviselő úr! (Derültség.) Én még akkor is polgármester leszek, amikor már ön itt nem ül a parlamentben, erről szeretném megnyugtatni. (Domokos László: Ó, de beképzelt!) Szeretnék visszatérn i az iparűzési adó kérdésére. Tehát ez nem magától nő. Nyilvánvalóan vannak a településeknek adottságaik, amiről, mondjuk úgy, nem tehetnek, a tőkét vonzza magának a településnek az elhelyezkedése, jó földrajzi adottsága, ez kétségtelen, de akkor figyelemb e is kell venni, hogy vannak olyan települések, ahová pedig hiába csinál bármit az adott önkormányzat, polgármester, nem tudja odavinni a tőkét. Ebből következően nem lehet az az eszközrendszer a gyengébb adottságú önkormányzatok segítésére - és elismerem, hogy erre szükség van , hogy ott, ahol az iparűzési adón keresztül lesznek érdekeltek az önkormányzatok abban, hogy mindenféle fejlesztést támogassanak, próbálják meg elősegíteni, próbálják úgy szervezni a befektetéseket vagy a beruházásokat, hogy az von zó legyen a tőke számára, szóval, nem lehet visszafogni ezeket a településeket vagy térségeket a fejlesztésben. A különbség az önkormányzatok között meggyőződésem szerint nem azért alakult ki, mert egyik helyen jelentősebb az iparűzési adó, a másik helyen pedig kevesebb. Meg kellene nézni az önkormányzati finanszírozási rendszert, kívül az iparűzési adón, hogy vajon milyen ellentmondásokat hordozott az elmúlt 1516 évben (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , és ebből következik az a különbség, amit nekünk nyilván kezelni kell. ELNÖK (Harrach Péter) : Varga Mihályé a szó. VARGA MIHÁLY (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt képviselőtársaim jól elbeszélgetnek arról, hogy Keller László lesze még polgármester vagy nem, de hát azért térjünk vissza a tárgyra; a 2006os zárszámadásról beszélünk, arról az esztendőről, amikor az önkormányzatok eladósodása és vagyonfelélése felgyorsult. Tehát, tisztelt képviselőtársaim, itt nem csak arról van szó, hogy az iparűzési adóval kapcsolatba n önök mit ígértek 2006ban. Hát emlékezzenek vissza, elfogadtak egy ötéves adócsökkentési programot. Ennek az egyik pontja az volt, hogy megszüntetik az iparűzési adót. Ehhez képest nemhogy megszüntették az iparűzési adót, hanem éppen most akarják még meg növelni a vállalkozások terheit az iparűzési adón keresztül. Hát erről kéne inkább beszélni, hogy 2006ban volt egy ígéret, ami arra vonatkozott, hogy megszűnik ez az adótípus. Ezt önök nem teljesítették, sőt a választások után visszavonták, és azt mondták , hogy elnézést, becsaptuk a tisztelt magyar választókat. Ezzel kellene igazából foglalkozni, Keller képviselő úr. (Babák Mihály: Úgy van!) Tehát azt gondolom, hogy ez az alapvető kérdés, hogy milyen lesz az önkormányzatok pozíciója. 2006ban láttuk, milye n volt - eladósodás, vagyonfelélés , és önök erre semmilyen megoldást nem tudtak kidolgozni. Egy dolgot tudtak tenni, rátettek valóban még egy lapáttal, a 2006os őszi önkormányzati választásokat elvesztették, és úgy gondolták, hogy most már mindent szaba d. Azt pedig végképp nem értem, tisztelt Keller képviselő úr, hogy az a minimális szolidaritás miért nincs önben, ami annak a felismeréséhez kell, hogy Magyarországon vannak szerencsésebb helyzetben lévő önkormányzatok, ahol a helyi iparűzési adóból vagy á ltalában a helyi adókból iszonyatos mértékű bevételt tudnak beszedni, és van bizony az országnak egy jelentős olyan része vidéken, ahol a munkanélküliség óriási, ahol nincsenek fejlesztések, ahol nincsenek központi beruházások, ahol az emberek egyszerűen a zon gondolkoznak, hogyan tudnának onnan elköltözni vagy elmenekülni. Hát, ha nem érti meg, hogy Jauernik képviselő úr erről beszél, arról beszél, hogy szeretnének az emberek máshol is életlehetőséghez jutni, akkor azt gondolom, hogy önnek nincs itt helye a magyar parlamentben.