Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 2 (94. szám) - A gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeinek alakulásáról és az ezzel összefüggésben a 2005. évben megtett kormányzati intézkedésekről szóló jelentés; a gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeinek alakulásáról és az ezzel össz... - ELNÖK (Mandur László): - CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár:
912 felelősségét felvetni, és megnézni, hogy vajon az a felelősség érvényesüle a generációkkal való foglalkozásban. Én a mai vitából ezt az elemet őszintén szólva erősen hiányoltam, és inkább azt láttam, hogy mindent a kormányon óhajtanának elverni az ellenzéki képviselők, még azt is, amihez semmifajta eszköze nincs. A másik a beavatk ozás a folyamatokba, intézkedések. Teljesen egyetértek Csáky képviselő úrral, aki nincs most a teremben. Ő mondott egy mondatot, a 2005ös jelentésnél azt mondta, hogy hibás oktatáspolitikai döntések miatt olyan a foglalkoztatási ráta, amilyen. Ez egy telj esen jó mondat, abszolút igaza van. Csak akkor nézzük csak meg, hogy ez mit is jelent a gyakorlatban! A 2005ös foglalkoztatási ráta pályakezdők esetében mikor dőlt el? Milyen évben születtek azok az oktatáspolitikai döntések, amelyek eredménye a 2005ös p ályakezdési rossz ráta? Jól tudjuk, hogy ezek 67 esztendővel korábbi döntések eredménye, mert akkor születtek meg azokat a beiskolázási döntések, amik eredményeként azzal a végzettséggel a munkaerőpiacon nem lehetett 2005ben elhelyezkedni. Ha visszaszámo lunk, hogy ez kinek a kormányzása idején volt, akkor máris látjuk, hogy ez 19982002 közé esett. Úgyhogy igaza van Csáky képviselő úrnak, az a politikai erő, az MDF annak idején a Fideszkisgazda kormány társtettese volt, amikor azok az oktatáspolitikai dö ntések megszülettek, amelyek eredményeként 2005ben igen, 19 százalék fölött volt a pályakezdő munkanélküliek aránya. És azoknak az oktatáspolitikai döntéseknek, amelyek 2005ben születtek meg, az eredménye majd 20112012ben fog látszani, akkor kell számo n kérni azon a kormányon, hogy 56 évvel ezelőtti, egyébként nem általa meghozott döntések eredményeként mi jelenik meg a munkaerőpiacon. Ne szórjunk már egymás szemébe homokot! Teljesen nyilvánvaló, hogy a beavatkozások és annak az eredménye vagy hatása a munkaerőpiacon például az oktatáspolitika esetében 56 éves futamidővel bír. Azt kell mondjam, hogy ezzel a felelősséggel kell mindig kormányozni, akárki is van éppen kormányon, azzal a felelősséggel kell kormányozni, hogy a ma döntései 56 év múlva fogna k a munkaerőpiacon megjelenni. Én azt gondolom, hogy a fiatalok számára van három alapvető kérdés, amiben nekünk a legtöbb segítséget, legtöbb energiát kell összehoznunk. Ez olyan tanulmányi, tanulási körülmények, hogy a neki megfelelő iskolába járhasson, és olyan iskolai végzettséget tudjon szerezni, amivel a munkaerőpiacon el is tud helyezkedni. Ez azt jelenti tehát, hogy olyan szakképzés és olyan felsőoktatási struktúra, olyan működési mód kell, amivel ezt megteremtheti. Ha megnézik a kormány 2005. évi i ntézkedéseit, az összes döntését, törvényjavaslatát, akkor azt fogják látni, hogy e tekintetben a beavatkozás pont ezen a ponton történt, a szakképzés fejlesztése érdekében, a szakképzés finanszírozása érdekében, a felsősoktatási struktúra átalakítása érde kében. A másik ilyen a pályakezdés elősegítése, a pályakezdő fiatalok helyzetének javítása. Tehát iskola, pályakezdés a második, ahol segíteni kell. Ha megnézik a 2005. év kormányzati intézkedéseit, azt fogják látni, hogy ez volt a második fókuszpont, amir e nagyon odafigyeltünk, ekkor született meg a Startprogram. Bernáth Ildikónak mondom - nincs már a teremben , aki föltette a költői kérdését, hogy vajon a kártyákkal mennyien helyezkedtek el, meg hogy mi a hatása ennek a programnak. Hát nagyon egyszerű: a kártyákat akkor váltották ki a fiatalok, amikor el is helyezkedtek, hiszen attól kezdve számít a kétéves kedvezmény. Miért váltotta volna ki akkor egy fiatal, amikor egyébként még állásajánlata sem volt? Teljesen logikusan egyébként végig mi is azt mondt uk, hogy akkor váltsa ki a kártyát, amikor már állásajánlata van, tehát nagy többségében a kártyakiváltóknak állása is van. Hogy jelente meg a tendenciákban változás a 2005ös intézkedés eredményeként, tessenek most megnézni, 2007ben, és azt fogják látni , hogy a trend megváltozott, az addig 19 százalékig fölmenő pályakezdő munkanélküliségi görbe jelenleg visszafordult, és 17,2nél tart, nagyjából az európai átlagnak megfelelő számban. Tehát hozott eredményt a beavatkozás. Ha megnézik az Állami Foglalkozta tási Szolgálat adatait, hogy a pályakezdők hányan vannak a rendszerben, hányan voltak egy évvel ezelőtt, és hányan voltak két évvel ezelőtt, akkor is igazolva látják, hogy a 2005ös beavatkozás 2007ben már bizonyos eredményeket mutat. De nem azonnal, hisz en 2005. október
