Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 2 (94. szám) - A gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeinek alakulásáról és az ezzel összefüggésben a 2005. évben megtett kormányzati intézkedésekről szóló jelentés; a gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeinek alakulásáról és az ezzel össz... - CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
868 Soron következik a gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeinek alakulásáról és az ezzel összefüggésben a 2005. évben megtett kormányzati intézkedésekről szóló jelentés, valamint e nnek elfogadását kezdeményező - az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság által benyújtott - országgyűlési határozati javaslat, továbbá a gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeinek alakulásáról szóló jelentésről szóló 106/1995. (XI. 1.) o rszággyűlési határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig. Az előterjesztéseket J/2843., H/3906. és H/2842. számon kapták kézhez. A kijelölt bizottságok előterjesztették ajánlásaikat, amelyeket J/284 3/1., 2. és 3., valamint H/2842/1., 2. és 3. számokon kaptak kézhez. Megadom a szót Csizmár Gábor államtitkár úrnak, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium képviseletében, a napirendi pont előadójának, akinek 20 perc áll rendelkezésére ahhoz, hogy a vélemén yét megossza velünk. Öné a szó, államtitkár úr. CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt lévő jelentés a gyermekek és az ifjúság hel yzetét, életkörülményeinek alakulását és az ezzel összefüggésben 2005ben megtett kormányzati intézkedéseket mutatja be. A jelentés tehát az előző kormányzati ciklus egy évére vonatkozik, ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy az intézkedések a társadalmi fol yamatoknak megfelelően több kormányzati ciklust is átívelnek. A kormány e dokumentum első részével átfogó képet kíván adni a gyerekek és az ifjúság helyzetéről. A második rész ismerteti a 2005. évben megtett kormányzati intézkedéseket, azok eredményeit, sz akterületek szerinti bontásban. A jelentésben foglaltakat véleményezte az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, valamint a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram Tanácsa. A jelentés összeállításakor figyelembe vettük a kormány által pénzügyileg is, szakanyagokkal és szakértőkkel is támogatott civil jelentés megállapításait is. A következőkben csak néhányat emelnék ki a 2005ben is tapasztalható kihívások közül. A gyermekek és az ifjúság szempontjából az egyik legjelentősebb társadalmi jelenség, hogy a fiatalabb generációk aránya folyamatosan csökken a népességen belül. Ez persze nem csak hazánkra jellemző. A fiatalok egyre nagyobb arányban és egyre hosszabb ideig vesznek részt a köz- és felsőoktatásba n, egyre később állnak munkába, illetve alapítanak családot. A képzettségi szint emelkedik, mégis az tapasztalható, hogy a bizonyítvány, a diploma sem jelent garanciát az elhelyezkedésre. Az európai uniós átlaghoz képest Magyarországon alacsony a nem tipik us formában foglalkoztatott, vagyis önfoglalkoztató, részmunkaidős, távmunkát végző, valamint a vállalkozó fiatalok aránya, ugyanakkor egyre több magyar fiatal vállal munkát külföldön. A kulturális javakhoz való hozzáférés területén a pozitív változások me llett különbségek figyelhetők meg az iskolai végzettség és településtípus szerint, pedig a szabadidő eltöltésének módja szorosan összekapcsolódik a későbbi boldoguláshoz szükséges készségek elsajátításának esélyével. Tisztelt Képviselőtársaim! A felnövekvő generációk érdekében a kormány 2005ben is feladatának tekintette a gyermekszegénység növekedésének megállítását, és a szegénység generációkon történő átörökítésének megakadályozását. Minden gyermek számára meg akarjuk teremteni a boldog gyermekkor, a tud ás, a biztos megélhetést nyújtó szakma megszerzésének esélyét. A szakma megszerzése természetesen csak akkor megoldás, ha azzal el lehet helyezkedni a munkaerőpiacon. Ennek érdekében folytatódott a szakképzés terén elindított átfogó reform, amelynek célja a képzés összehangolása a munkaerőpiac igényeivel. Ennek egyik fontos eleme az élethosszig tartó tanulás lehetőségének biztosítása minél több fiatal felnőtt számára. Ebben az évben indult el a Startprogram, amely, mint látható, eredményes, bevált, mind a munkáltatók, mind a munkavállalók is igénybe veszik a lehetőséget.
