Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 1 (93. szám) - A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló törvényjavaslat részletes vitája - A szolgálati nyugdíjjal összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ):
832 Őszintén szólva nem értem. Ez a törvényjavaslat nem jelent drasztikus szigorítást, sőt szinte egyáltalán nem jelent szigorítást az érintett réteg számára, pedig ha arról van szó, akkor itt hosszan sorolhatnánk a különböző foglalkozási csoportokat, akik úgy érzik, hogy nehéz munkát végeznek. Sorolhatnánk - szoktuk is - a pedagógusokat, a sebészeket, a kamionsofőröket és a többi. Tisztelt Képviselőtársaim! Én egyáltal án nem akarom alábecsülni ennek a szolgálattal foglalkozó rétegnek a jelentőségét, de szeretném hangsúlyozni, hogy ez a törvénymódosítás messze nem olyan szigorú, mint amilyen szigorításokat a társadalombiztosítás egészében a társadalom többi tagjai elszen vednek. Márpedig hangsúlyozom, hogy ezek miatt a folyamatok miatt, amelyek megállíthatatlanok, és nemcsak Európára, ránk is jellemzőek, bizony azokat a kellemes, kedvező szabályokat nem lehet tartósan megőrizni, amik egy korábbi jogszabályalkotás idején sz ülettek. Mindent egybevéve, a Szabad Demokraták Szövetsége tudja támogatni az előterjesztett javaslatot, és azt reméljük, hogy majd a parlament is el fogja fogadni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Két percre me gadom a szót Nyitray András képviselő úrnak. NYITRAY ANDRÁS (Fidesz) : Tisztelt Béki Gabriella Képviselő Asszony! Nem csodálom, hogy nem érti vagy félreérti, amit én mondtam, hiszen abból, amit elmondott, látszik, hogy ön - és ez egyszerűen hátborzongató - komolyan azt gondolja, hogy az lehet egy kormányzat, lehet egy következő időszak programja, hogy mindenkinek tovább tekergessék a nyakát, mindenkitől elvonjanak, mindent megszigorítsanak, mindenki rosszabbul járjon annál, mint ahogy eddig járt, és a legfőb b problémája abban látszik kiteljesedni, hogy ezek után, ha elfogadják ezt a törvényt, a fegyveres testületek tagjai talán nem fognak annyira rosszul járni, mint a társadalom többi tagja. Ne haragudjon, ez programnak valami egészen elképesztő, és én csodál om is, hogy ezt elmondta. Egy magára valamit adó politikai párt és egy kormányzat nem tűzhet más programot maga elé, mint hogy a polgárainak - beleértve a nyugdíjasokat is meg az ezután nyugdíjba menőket - inkább mindig egy kicsivel jobb legyen, mint koráb ban volt, nem az, hogy az legyen az ideál, az legyen a követendő példa, hogy lehetőleg legyen mindig egy kicsivel rosszabb, mint korábban volt. Megmondom őszintén, az eszem áll meg azon, hogy ezt ön még ki is mondja. Lehet, hogy mások is így gondolják hely esnek, de ezt kimondani egyszerűen hátborzongató. Én továbbra is fenntartom, hogy amúgy egyébként meg pontosan azoktól, akik a haza védelmére esküdtek föl - akár a külső, akár a belső rend védelmére, akár az ország biztonságának garantálására , szűkkeblű és kicsinyes módon elvonni azt, amit már megkaptak, nem szabad, pláne, hogy már olyan kevesen vannak, hogy lassan már egy kezemen meg tudom számolni, hogy hányan vannak, ha így megy tovább. De legalább nekik ne legyen rosszabb, ha már a többieknek ön szeri nt rosszabbnak kell lenni. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Béki Gabriella két percre kap szót. BÉKI GABRIELLA (SZDSZ) : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én nem hiszem, hogy az a jó politika, ha az ember a hom okba dugja a fejét, és semmit nem vesz tudomásul azokról a viszonyokról, amik közepette élünk. Tisztelt Képviselőtársam! Én ebben a rövid megszólalásomban is szóba hoztam, hogy a társadalom elöregedőben van, a nyugdíjasok létszáma meglehetősen magas már mo st is, és számítani lehet rá, biztosan kalkulálni kell vele, hogy tovább fog nőni arányait tekintve. Mindannyian tudjuk, hogy az aktívinaktív arány nagyon rossz. Ilyen körülmények között mindegyik foglalkoztatási csoport mondhatná, hogy azt a privilégiumo t, amit én valaha megszereztem magamnak, örökre biztosítsa egy