Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 1 (93. szám) - Balla György (Fidesz) - a pénzügyminiszterhez - “Nyírségi tündérmese” címmel - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter:
776 forintért bérli az ön cége, a Nyírbátori Tésztaipari Kft. 750 négyzetméteres csarnokát, ami nem rossz üzlet ahhoz képest, hogy ez a csarnok több éven keresztül üresen állt. Tisztelt Miniszter Úr! Miért az adófizetők pénzének felhasználásával ügyeskedik saját cége jövedelemszerzésre? Ön egyszer egy közszolgálati televíziós műsorban azt mondta, hogy a közpénzekkel nagyon óvatosan kell bánni, arra nagyon oda kell figyelni. Egyetértünk. De akkor miért nem így cselekszik, miniszter úr? Várom a válaszát. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Az interpellációra Veres János pénzügyminiszter úr válaszol. DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Balla Képviselő Úr! Képviselő úr, azt gondolom, hogy amikor ön szóba hozza, hogy milyen fontos és milyen jelentős beruházás valósul meg KeletMagyarországon, akkor nyilvá nvalóan azzal is érdemes foglalkoznunk, hogy ma már Magyarország olyan területein is, ahol korábban ilyen beruházások nem valósultak meg, jórészt az infrastruktúrafejlesztés eredményeképpen, másrészt azért, mert a kormánynak lehetősége van adott esetben n agyobb jelentőségű beruházásokat támogatni, megindult a beruházói kedv, és sok más út mellett az autópályaépítéssel előrehaladva KeletMagyarország olyan térségeiben is valósulnak meg beruházások, ahol az elmúlt tíz évben nem nagyon történt ilyen. (15.30) A konkrét beruházás, amiről ön szólt, ebbe a sorba illeszkedik. Ilyen nagyságú egyedi beruházás SzabolcsSzatmárBereg megyében az elmúlt több mint 15 évben nem valósult meg. Ilyen nagyságú beruházás, ahol indulóként 600 fő foglalkoztatásáról van szó, az elmúlt évtizedben nem valósult meg. Ilyen nagyságú beruházás, ahol a cég egyébként már bizonyított, hiszen több éve Magyarországon működő telephellyel rendelkezik Tatabányán, példaértékű gyártási körülményeket biztosít, és példaértékű szociális ellátást bi ztosít a cégnél dolgozóknak, azt gondolom, nagyon fontos, hogy Magyarországon fejlessze tevékenységét. A cég több helyszínt vizsgált meg akkor, amikor a beruházásról döntött, és a helyszínek közül döntött ezen beruházási helyszín mellett. Ugyanígy több hel yszínt vizsgált meg akkor, amikor az építkezés befejezését megelőzően a betanítást célzó foglalkoztatás helyszínét kereste a térségben, összesen hat különböző helyszín megvizsgálásával, különböző, nem magyarországi alkalmazottak e vizsgálatba bevonásával d öntötte azt el, hogy ezen a helyszínen fog bérelni ingatlant. Ezt tette azért, hogy ne kelljen az ott élőknek, a céghez jelentkezőknek és felvételt nyerteknek a betanulási időszakban távolra elutazniuk, hogy azon családanyák is tudják a betanítási folyamat ot végigvinni, akik reggeltől estig tudnak ott részt venni a munkavégzésben, azaz ne kelljen egy számukra vállalhatatlan kötelezettséget teljesíteni, nevezetesen, hogy több hétre, esetleg hónapra külföldre vagy éppen Tatabányára, a másik telephelyre elutaz niuk. A cég egyébként, úgy gondolom, megfontoltan döntött ebben a kérdésben, miután a bérlemény helyszínével kapcsolatban - való igaz, hogy a cég tulajdonosa én vagyok (Derültség az ellenzéki oldalon.), ügyvezetőként ebben a cégben nem működöm, amikor álla mtitkár lettem, az ügyvezetésről lemondtam, ilyen értelemben a tárgyalásokban személyesen részt nem vettem - ilyen értelemben a tárgyalásokban személyesen részt nem vettem. Amikor a jobboldali sajtó a kérdést felfújta, akkor foglalkoztam az üggyel először, mert nem érek rá azzal a céggel foglalkozni, és nem érek rá ilyen kérdésekkel foglalkozni. (Felzúdulás és derültség az ellenzéki oldalon: Nem ért rá! - Kósa Lajos: Te szegény! - Font Sándor: A HVG megírta az igazat.) Ebből következően úgy gondolom, képvis elő úr, hogy miután semminemű olyan jellegű új tényt ön az interpellációban el nem mondott, ami ne lett volna a nyilvánosság számára ismert, semminemű olyan tényt az interpellációban nem mondott, ami ne lett volna ismert valamennyiünk számára, azzal, hogy ezt az Országgyűlés színe elé hozta, az én támadásomat természetesen ismételten megtehette.