Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. szeptember 25 (92.szám) - Beszámoló a Szülőföld Alap 2005-2006. évi tevékenységéről, valamint a Szülőföld Alap 2005-2006. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitájának folytatása - ÉKES JÓZSEF (Fidesz):
728 kapták kézhez. A kijelölt bizottságok előterjesztették ajánlásaikat, amelyeket J/3205/15., valamint H/3698/1. és 2. számokon kapták kézhez. Képviselői felszólalások következnek, az ajánlás szerint 1010 perces időkeretben. Tájékoztatom önöket, hogy a z MSZPs képviselők visszaléptek a felszólalástól. (18.10) Tehát a szokásos kormányellenzék sorrendet nem tudjuk betartani. Elsőként megadom a szót Ékes József képviselő úrnak. ÉKES JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisz telt Képviselőtársaim! Tekintettel arra, hogy a kormánypárti képviselők visszaléptek a hozzászólástól, és a délelőtti nap folyamán a vezérszónoki kör elhangzott, a Szülőföld Alap 20052006. évi tevékenységéről szóló beszámolóval kapcsolatban én nem kívánom megismételni azokat az érveket, amelyeket az ellenzéki képviselőtársaim a délelőtt folyamán felsoroltak ezzel kapcsolatban, én inkább egykét dologra szeretném felhívni a figyelmet. Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor a Szülőföld Alap program bekerült a mag yar parlament elé, nagyon sok aggályt fogalmaztunk meg. Egyrészt az aggályaink, hogy hány határon túli szervezet fog kikerülni abból a támogatotti körből, amely adott esetben a magyar költségvetésből egyfajta támogatási rendszeren keresztül a továbbélési l ehetőségét tudja erősíteni. Az elmúlt két év tapasztalata az, hogy sajnos ezek bekövetkeztek, ráadásul a kétévi költségvetés alapján a támogatási összeg nagyságrendje is csökkent. Sőt, ha az ez évi adatokat és a döntési mechanizmust vesszük figyelembe: a m últ héten döntött a kormány arról, hogy 637 millió forintot szán a határon túl élő szervezetek számára mint egyfajta pályázati alap elosztása, és ez is túlságosan késő. Hisz egy költségvetési év év elején indul, és amikor a költségvetés elfogadásra kerül, akkor célszerű lenne arányosan, negyedévi felosztásban a határon túli szervezetek számára a megfelelő támogatást nyújtani és biztosítani. Ebből adódóan számos határon túli szervezet forráshiány miatt és a pályázatok késői kiírása végett tulajdonképpen nem jutott forráshoz, és saját maga is nagyon kellemetlen helyzetbe került. Én itt nem az egyetemeket és más dolgokat szeretnék kiemelni, hanem azt, hogy múlt héten történt meg az oktatási tárca részéről is 15 millió forint szétosztása különböző határon túli i ntézmények számára. Ez is túlságosan késő. Ez olyan dolog, hogy mire ebből szerződés lesz, mire ebből folyósítás lesz, addig december 31éhez érünk, és az ez évre beígért támogatási összeg nem tud teljesülni, mert annak a felhasználása, végrehajtása elhúzó dik, és át fog kerülni a jövő évre. Nagyon sokszor kihangsúlyoztuk - államtitkár akkor még nem volt itt, de elmondtuk , hogy az ország akkor tenne helyesen, ha egy olyan támogatási rendszert alakítana ki, ami részben kissé önös érdek is, hisz az európai u niós csatlakozással tulajdonképpen a határok légiesülnek. Mikor tesz jót egy nemzet saját maga számára? Ha a gazdasági határait próbálja meg kitolni, és úgy kiterjeszteni, olyan támogatási rendszert kialakítani, amivel pontosan… - hisz önmagunkkal vagyunk határosak, ha így fogalmazunk, hisz a határon túl is magyar polgárok élnek. Ebből adódóan célszerű lenne, és célszerű lett volna olyan támogatási rendszert kialakítani, amivel valóban Magyarország, az anyaország a gazdasági határait úgy tudja kitolni, és ú gy tudja segíteni az ott lévő állampolgárokat, gazdasági társaságokat, hogy azok meg tudjanak erősödni. Nem tudom, államtitkár úr mikor járt Erdélyben vagy a Vajdaságban. Számos területen tapasztalható, hogy nem mi, hanem a nyugati féltekén lévő országok v ásárolnak ingatlanokat, földterületeket, és célozzák meg… (Közbeszólás.) El kell menni Székelyföldre, és akkor ön is tapasztalni fogja, hogy milyen kivásárlások történnek ott, és milyen óvintézkedéseket próbálnak meg a saját maguk részéről a határon túli m agyarok eszközölni. De források nélkül, önmagukban csekély és kicsi lépést tudnak tenni, és adott esetben, ha egy nagyberuházó, nagybefektető jön, vele szemben nem tudnak lépést tenni.
