Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. szeptember 25 (92.szám) - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Harrach Péter): - DEMENDI LÁSZLÓ (MSZP):
718 A költségvetésnek mi a célja, mi a feladata, és a zárszámadás tükrében hogyan látjuk ezt? A magyar mezőgazdaság, az agrár- és vidékfejlesztés 2006ban már eg y teljes EUs közös agrárpolitikai rendszerben tudott dolgozni. Az agrár- és vidékfejlesztési politika célkitűzése nem változott, a mezőgazdasági adottságokból kiindulva az agrárpotenciál minél jobb kihasználására és a mezőgazdasághoz kapcsolódó szolgáltat ások fejlesztésére irányuló célkitűzést határozott meg. Maga a zárszámadás nagyon jól hozza azokat a reálfolyamatokat, amelyek alapvetően a célrendszerben vannak benne és voltak benne. Több olyan mutatót állapít meg a beszámoló, amelyek alapján a 2006os s zámokra pozitív válaszokat lehet adni. Nyilván vannak olyanok is, amelyek a célkitűzésektől vagy a korábbi, 2005ös évtől - azt bázisévként használva, ahhoz viszonyítva - elmaradtak. A 6 százalékos termékkibocsátás egy ilyen feltétlenül pozitívként említhe tő gazdasági reálfolyamat, és az ágazat exportimport tevékenységének közel 300 milliárd forintos pozitív egyenlege, amely a számot kimondva sem semmi, mondanánk ezt pestiesen. Ezekkel párhuzamosan javult az ágazat jövedelmezősége is. Persze, ezzel nem sze retném ezt nagyon túlhangsúlyozni, és azt mondani, hogy az ágazatban valamilyen Kánaán jött el a 2006. évben. De tényként meg kell állapítani, hogy az egyéni gazdálkodók 2006ban az eredményüket 45 százalékkal tudták növelni az előző évhez képest, a társas vállalkozók pedig 33 százalékkal. A foglalkoztatottság a mezőgazdaságban 4,9 százalék volt átlagosan 2006ban, viszont itt az ágazat jövedelmi helyzetét már más vetületben mutatja meg az, hogy az agráriumban dolgozók átlagos jövedelme 112 ezer forint, és azt is meg kell állapítani, hogy ez a nemzetgazdasági átlagnak csak a 65 százaléka. Visszautalva a 6 százalékos termékkibocsátás növekedésére, azt is el kell mondani, hogy ez nem a termelés mennyiségi bővüléséből adódott, hanem a mezőgazdasági termékek ára inak kedvezőbb alakulásaiból származott. Az agrártermékek termelői árszintje több évi stagnálás után 2006ban 10,6 százalékkal növekedett, amin belül elsősorban a növényi termékek árszínvonala egy jelentősebb, 18 százalékos növekedést mutat, miközben a ter melés ráfordításának az árszintje 7 százalékkal nőtt, tehát a jövedelmezőség ebben az összefüggésben is javult. A 2005. évhez képest viszont 14 százalékkal csökkent a beruházás volumene, amely nem túlságosan kívánatos szám, nyilván ezen a jövőben majd lehe t még javítani. (17.30) A bruttó hozzáadott érték 7 százalékkal, a nettó vállalkozói jövedelem pedig 10 százalékkal volt magasabb, mint 2005ben. Az intézményekről szólnék néhány szót. A tárca felügyelete alá tartozó 63 önálló és 62 részben önálló intézmén ynél a kormányzati szerkezetátalakítás, intézményátalakítás és szervezeti korszerűsítés terén 2006ban a folyamatok elindultak. Elindult egy olyan célkitűzés, amely egy szolgáltató közigazgatás megteremtését célozta meg egy egyablakos rendszer kiépítésével . Ennek a folyamatai 2006ban már jelentkeztek. Ha csak azt nézzük, hogy az FVM központi igazgatásában 227 fővel csökkent a létszám, vagy az összes létszám az FVM és intézményrendszerében 1745 fővel csökkent, ezek azt mutatják, hogy igen jelentős beavatkoz ások történtek, miközben természetesen a feladatot azért el kellett látni. A feladatok között az idő rövidségére való tekintettel egy dolgot hadd említsek meg: a 2005. évben az agrár- és vidékfejlesztési kifizetések Magyarországon 411,5 milliárd forintot t ettek ki. A 2006. évi előirányzat volt 406,7 milliárd forint, ennek a teljesítése 2006ban 429,5 milliárd forint lett, azaz 18 milliárd forinttal több, mint az előző évi. Tehát ezen feladatokat kellett azért megoldani, ami több százezer ügyfélkapcsolatot é s ügy rendezését jelentette. Ez nagyon komoly áldozatot kívánt az ágazat igazgatási és hatósági feladatait ellátó szervezet dolgozóitól, az intézményrendszert nagyon komolyan igénybe vette. Nyilván a rendszerben dolgozó valamennyi személynek ezért köszönet jár. A működési feltételek, az intézmény működési feltételeinek biztosítására nyilván kihatással volt ez is, de hadd említsek itt egy olyan megállapítást, ami a zárszámadásban is benne van, ami arra vonatkozik, hogy a befektetett eszközök szerkezetében a korábbi évekhez hasonló avulási folyamat
