Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. szeptember 25 (92.szám) - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP):
705 ennél rosszabb a helyzet. Ez a baj államtitkár úr, erről kellene igazából beszélni ezen a mai vitán. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Csizmár Gábor államtitkár urat illeti a szó. CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztér iumi államtitkár : Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm szépen az életvezetési tanácsokat, hogy mikor szólaljak hozzá, és mikor nem. Az elmúlt 13 esztendőben felnőtt emberként azért meg tudtam állapítani, hogy me lyik törvényjavaslathoz kell hozzászólnom és melyikhez nem. Nem gondoltam volna, hogy egy ilyen zárszámadási vitában komoly embernek kell tájékoztatást adnom arról, legalábbis magát valószínűleg komoly embernek tartó képviselőnek, hogy a munkaerőpiaci ada tokat hogy kell kezelni. Nevezetesen, nem egyetlen adattal jellemezhető a munkaerőpiac, hanem a foglalkoztatási rátával, a munkanélküliségi rátával, a kettő együtt adja az aktivitási rátát, és van mellette egy inaktivitás. Ez a négy adat egyébként, ami jel lemzi a munkaerőpiacot, képviselő úr, ha nézi a KSH adatait, akkor ezt a négy oszlopot meg is fogja találni hó mint hó, és meg lehet nézni ezeket a számokat, és akkor fogja látni, hogy Magyarország az az ország, ahol egyszerre nő a foglalkoztatás és a munk anélküliség, mert egy hihetetlenül mélyről induló aktivitás növekedésével kell számolni, és az inaktivitás meg csökken. 2002 óta 173 ezer embert hoztunk ki az inaktivitásból, ennek a fele a munkaerőpiacon jelent meg, a másik fele pedig állást keresőként, v agyis a munkanélküliségi ráta növekedésében. Aki ezt nem tudja, aki ebből a négy adatból egyetlenegyet ragad ki, és azzal akarja jellemezni a munkaerőpiacot, az finoman szólva szakszerűtlenül nyúl az ügyhöz. Azt javaslom, képviselő úr, hogy egy pici, mini tanfolyamot a munkaerőpiac jellemzésére valahol vegyen, egyszerű alapfokút, akkor abból kiderülnek, hogy ezeket a számokat hogy kell kezelni. (Révész Máriusz: Éppen nektek kellene kezelni!) A másik dolog: amennyiben keresetcsökkenésről beszél egy olyan idő szakra vonatkozóan, ahol 43,6 százalékkal növekedtek a reálbérek - ön pontosan tudja, hogy mi az, hogy reálbér, és mi az, hogy plusz 43,6 százalék , akkor ezek után csökkenésről beszélni, azt gondolom, hogy valami erős tévedésben van, vagy direkt csúsztat ásban. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Áder János) : Józsa István képviselő úr következik, az MSZPfrakcióból; őt majd Nagy Andor követi, a KDNPből. DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Igazán élvezetes volt hallgatni ezt a kétperces vitát, de n agyobb lett volna a hasznossága, hogyha valóban mindkét oldal az adatok és a valós összefüggések mentén halad. Én a 2006. évi költségvetés zárszámadásának törvénye általános vitájánál a gazdasági folyamatokról szeretnék pár szót szólni. Úgy gondolom, azzal együtt, hogy a 2006. évi költségvetés egy kettős képet mutat, és valóban az év második felében az egyensúlyra törekvő intézkedések megjelentek, a gazdaság összességében jól teljesített. Az, hogy közel 4 százalékos GDPnövekedést értünk el, az, hogy az exp ort növekedése közel 20 százalékos volt, az, hogy a működő tőke beáramlása közel 5 milliárd eurót ért el, mind azt mutatják, hogy a gazdaság a katasztrófajelentésekkel ellentétben, ami ellenzéki képviselőtársaink szájából itt hallható, köszöni szépen, 2006ban jól teljesített. És ebben természetesen benne volt az is, amit azóta korrekcióként élünk meg, az államnak egy olyan túlköltekezése, ami természetesen autópályákban, környezetvédelmi beruházásokban és olyan nem várt eseményekben, mint például a 2006. é vi árvíznek az elhárítása jelentkezett.
