Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. szeptember 10 (87. szám) - Dr. Kozma József (MSZP) - a külügyminiszterhez - “Milyen módon tudja támogatni a magyar kormány a Kárpát-medencei magyarság autonómiatörekvéseit?” címmel - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. KOZMA JÓZSEF (MSZP): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor):
71 Szerintem olyan probléma nincs, amire ön utalt, nevezetesen, hogy elévülés, hiszen maga a döntés most született meg, ebből következően innentől számít az, hogy akar, tude és milyen módon jogot érvényesíteni az állam. (Dr. Dávid Ibolya: Nem.) Az általam ismert jogi szakvélemény ezt tartalmazza, azt tudom mondani még egyszer. Jogászok ezen lehet, hogy vitatkoznak, mi ezt megnézettük, és a jogerős ítélettől számított határidő érvényes ebben az esetben. Ön, látom, mást tud. Én csak azt tudom mondani, amit a mi szakértőink leírtak ebben a kérdésben. (17.50) A kiírások kapcsán szerintem nem a kiírásban volt a probléma, hanem a pályázók összejátszásában volt a probléma. (Az elnök a csengő m egkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Én legalábbis így ismerem az ítéletét a bíróságnak, illetve így ismerem a Versenyhivatal döntését is. Ebből következően, amire ön utalt, csak azt tudom mondani, hogy a pályázók vétkeztek. Köszönöm. (Szórványos taps az MSZP soraiban.) Dr. Kozma József (MSZP) - a külügyminiszterhez - “Milyen módon tudja támogatni a magyar kormány a Kárpátmedencei magyarság autonómiatörekvéseit?” címmel ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Kozma József, az MSZP képviselője, kérdést kíván feltenni a külügyminiszternek: “Milyen módon tudja támogatni a magyar kormány a Kárpátmedencei magyarság autonómiatörekvéseit?” címmel. A képviselő urat illeti a szó. DR. KOZMA JÓZSEF (MSZP) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. T isztelt Miniszter Asszony! Tisztelt Ház! Föl kell tenni ezt a kérdést, mert szerintem tűrhetetlen, hogy a határon túli magyarság autonómiatörekvéseinek ügyében fideszes képviselőtársam durván félreértelmezze a kormány álláspontját, és ezzel félrevezesse a politika iránt még valamennyire fogékony közvéleményt. (Font Sándor közbeszól.) Tisztelt Miniszter Asszony! A határon túli magyarság az elmúlt 15 évben igyekezett integrálódni a szomszédos országok politikai életébe, és felépíteni a bizalmat a többségi nem zettel. Az integráció első bő másfél évtizedes szakasza sikeresnek mondható. A magyar pártok általában stabilizáló szerepet játszanak az adott ország politikai életében (Révész Máriusz: Menjél ki Szerbiába!) , és felelős kormányerőként is bizonyítottak. Min dehhez képest minőségi ugrást jelenthet, ha a többségi nemzet megbízik annyira a demokratikus berendezkedésben, hogy a kisebbségi magyarság számára az eddiginél nagyobb önállóságot fogadjon el. Az autonómiaigény a XXI. század Európájában nagyon sokféleképp en jelentkezik, ugyanis nyilvánvalóan függ attól, hogy az adott kisebbség mit gondol a múltjáról, jelenéről, és hogyan tekint a jövőjére. Mivel a kisebbségek helyzete szerte a világban nagyon különböző, ott helyben a Felvidéken vagy az erdélyi magyarok a m egmondhatói annak, hogyan lehet és hogyan kell foglalkozni a kisebbségi lét problémáival és perspektívájával. A képlet ráadásul bonyolultabb annyiban, hogy egyrészt minden közösségnek megvannak a maga radikálisai és fontolva haladói, másrészt Románia, Szlo vákia, Ukrajna vagy Szerbia politikai viszonyai is változnak, nagyon sokszínűek. Ennélfogva a magyar nemzeti álláspont kialakításakor a határon túli magyar kisebbségek vitákban megérlelt, politikailag felelősséggel megfogalmazott álláspontjából érdemes kii ndulni. Ezért kérdezem a miniszter asszonyt: mi a kormány álláspontja a határon túli magyar közösségek autonómiáját célzó kezdeményezésekről, hogyan ítéli meg megvalósításuk lehetőségeit, és miben látja a magyar állam szerepét ebben a folyamatban? (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) :