Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. szeptember 25 (92.szám) - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz):
695 vagyok benne biztos, hogy ez helyes kifejezés, de abban biztos vagyok, hogy ez a látszólagos két adat mindenképpen azt veti fel, hogy vajon ez hogy történt, és ha igen, akkor ez hogy lett most nullszaldós, vagy hogy lesz ez ebben esztendőb en nullszaldós. De a két adat összevetésével kapcsolatosan mégiscsak megkérdezem, hogy a 300 milliárdos, úgy tűnik, költségvetésből nyugdíjkasszába áthelyezett forintösszegből mennyi az úgynevezett felvett hitelmennyiség, hitelösszeg. Köszönöm szépen. (Tap s a Fidesz soraiból.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Révész Máriusz képviselő úrnak, a Fideszfrakcióból; őt majd Józsa István követi, az MSZP részéről. RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz) : Tisztelt Országgyűlés! A 2006. év költségvetése kapcsán mára kiderült, hogy 2005 decemberében a világ legfelelőtlenebb és legpopulistább költségvetését fogadták el az MSZPSZDSZ képviselői itt Magyarországon 2006ban. Azért merem ezt állítani, mert a számok alátámasztják. A világon ugyan csak a második legnagyobb költségveté si hiány volt Magyarországon, hiszen Libanon, ahol 2006ban háború tört ki, megelőzött minket, és ezért az ő költségvetési hiánya valamivel magasabb lett, de ha még azt is beleszámítjuk és figyelembe vesszük, hogy azt a költségvetési hiányt, amit 2006ban produkáltak Magyarországon, úgy sikerült elérni, ahogy Karsai képviselőtársam mondta, hogy év közben többször hozzányúltunk a költségvetéshez, hozzányúltunk az adókhoz, és így a világ második legnagyobb költségvetési - (Az MDFből érkező jelzésre:) ötször, mutatják az MDFes képviselőtársaim - hiányát produkáltuk 2006ban. Tisztelt Képviselőtársaim! Önöknek ilyenkor nincsen lelkiismeretfurdalásuk, nem szégyellik magukat a világ nem tudom, hány száz országából ezért a dicséretes teljesítményért, vagy esetle g büszkék továbbra is magukra? Azt gondolom, hogy jelentős átszabás történt azon a költségvetésen, amit 2005 decemberében elfogadtak. Emlékeznek, önök egy nagyszerű, öt évre szóló adócsökkentési törvénycsomagot is elfogadtak, de ez még nem volt elég, közpé nzen ezt a törvénycsomagot kipostázták a hazai kis- és középvállalkozóknak, hogy milyen nagyszerű adókönnyítések várnak rájuk a következő öt évben. Ezt követően jött 2006, elmúltak a választások, adócsökkentésből semmi nem lett, hanem fogták magukat és fel emelték az adókat. A számokat nem mondom el, Karsai képviselőtársam már elmondta. De ragadjunk ki egy példát, például óriásplakátokon ezerszámra hirdették, hogy 25 százalékról 20 százalékra csökkentették az áfa felső kulcsát. Hurrá, nagyszerű, nagyon jó le sz a magyarországi embereknek, választóknak! Igen ám, de a választások után - nyilván mély szociális meggyőződésükből fakadóan, ahogy egy ilyen nagyszerű baloldali kormányhoz illik - az alapvető fogyasztási cikkek, élelmiszerek, gyógyszerek, gáz áfáját 15ről 20 százalékra felemelték. Önök ezt természetesen minden lelkiismeretfurdalás nélkül tették meg, hiszen már besöpörték azoknak a szavazatait, akiket ezekkel a választási ígéretekkel megtévesztettek, azokét, akik egyébként a legnagyobb vesztesei lettek ezeknek a folyamatoknak. Hiszen milyen nagyszerű dolog, hogy most a másfél évvel ezelőtti helyzethez képest például olcsóbban lehet helikoptert venni! De a kieső államháztartási bevételeket például a parizer, a kenyér és a gyógyszerek áfáján visszapótolják a költségvetésbe. És nyilvánvalóan - Iván László képviselőtársamhoz csatlakoznék - ennek a nagyszerű baloldali programnak az eredménye egyébként az is, ha megnézzük a nyugdíjas fogyasztói kosáron mért inflációt, akkor az egész évben 33,5 százalékkal hala dja meg az átlagos inflációt. Még egyszer mondom, az átlagos inflációt. Ez azt jelenti, ha a jobbmódúaknak külön tudnánk mérni az inflációját, akkor az nem 3,5, hanem körülbelül 45 százalékkal lenne a nyugdíjas fogyasztói kosáron mért infláció alatt. Azaz önök mély baloldali meggyőződésükből fakadóan összehoztak 2006 közepétől egy olyan nagyszerű programot, olyan nagyszerű döntéseket, ami azt eredményezte, hogy a