Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. szeptember 25 (92.szám) - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
683 fiskális válság volt az országban, az ország költségvetésének teljesítése nagy nehézségeket jelentett a kormánynak; hogy az ÁSZnak csak azokra az állításaira hivatkozzak, amikor ők ugye azt mondják, amire még példa nem volt, ötször ke llett módosítani a finanszírozási tervet, hogy valamilyen módon ezt az államháztartási hiányt, amit sikerült belekódolni ebbe a költségvetésbe, kezelni lehessen. Tehát ezért azt gondolom, hogy a fiskális válság költségvetésének évéről beszélünk itt. Egy má sodik állításom lenne talán az, hogy Veres miniszterelnök úr (Domokos László: Miniszter!) persze a 2006ot itt az expozéjában - ezt kitérőként mondom el - elintézte azzal, hogy ellentmondásos volt ez az év. Én azt mondom, hogy 2006 jogi értelemben két korm ánynak a produktuma. Jogi értelemben ez kétségtelenül így van, hogy igaz; 2005 végén még az első Gyurcsánykormány fogadja el a költségvetést, ő alapozza meg azokkal az adócsökkentési ígéretekkel a 2006os évi költségvetést, amit aztán a második Gyurcsánykormány a választások után mindjárt elfelejt, és más irányba viszi a folyamatokat, amikor a vállalkozók és az ország nyakába, hozzáteszem, kényszerből, de újabb terheket tesz. Persze, hogy ez két kormány költségvetése. Egyébként Veres János miniszter úr üg yesen játszott is a szavakkal, amikor az új kormányról beszélt. Jött az új kormány, felismerte az idők szavát, szakított a régi gyakorlattal, és más pályára állította a 2006os költségvetési folyamatokat. Ez jogi értelemben igaz. Az más kérdés, hogy a foly amatosság teljes; Gyurcsány Ferenc volt akkor is a miniszterelnök, aki a költségvetési évet elkezdte, és aki a költségvetési éven korrekciókat tett. A kérdés igazán az, hogy miért következett ez be, mi volt annak az oka, hogy ha jogi értelemben véve folyto nosság is van a két kormány között, mégis egy költségvetési évben két, valójában teljesen új költségvetéssel találkozunk. A következő gondolatom, mondjuk, egy harmadik, talán az lehetne, hogy a 2006os év egyértelműen bebizonyította azt, hogy az Országgyűl és költségvetési jogát hogy lehet abszolút értelemben kisemmizni, és hogy lehet előállítani egy meggyőződésem szerint alkotmányellenes helyzetet. A magyar alkotmány azt mondja, hogy az Országgyűlés joga - és ezt hívjuk költségvetési jognak - az ország pénz ügyi mérlegének elfogadása, a költségvetés elfogadása és a zárszámadás elfogadása. Ha alkotmányos megoldásnak lehetne tekinteni azt, ami a 2006. évben megtörtént, akkor az egy nagyon szomorú eset lenne. Nyilvánvalóan egyetlen kormány sincs abban a helyzetb en, hogy úgy tervezzen meg költségvetési folyamatokat, hogy ott minden tized százalék pontos legyen. De hogy úgy tervezzenek meg költségvetési folyamatokat, hogy az államháztartás hiánya 40 százalékkal lesz nagyobb a tervezetthez képest úgy, hogy még megsz orításokat is tesznek év közben, ez minden szempontból példátlan. Ha ezt meg lehet csinálni akkor, amikor a költségvetési jog az Országgyűlésé, akkor az Országgyűlésnek nem kell önmagát komolyan vennie. Meggyőződésem, hogy ha egyszer ezt a cselekményt, ami történne, mondjuk, az Alkotmánybíróság, ha nem is egy döntésével, de hozzáértők górcső alá vennék, akkor úgy fogalmaznának, hogy ez a gyakorlat, ami itt kialakult, és 2006ban csúcsosodott, az Országgyűlés költségvetési jogának teljes elvonását jelenti. ( 14.50) Minden szám a feje tetejére állhat, minden elszabadulhat, és nem kell a költségvetésen korrekciót tenni, vagy csak úgy, hogy mondjuk, december 22én hatályosul az a költségvetési korrekció, amit az utolsó pillanatban a kormány megtett azért, hogy va lamilyen szinten mentse az arcát. Tisztelt szocialista és egyetlen szabad demokrata Képviselőtársam! Ez nekünk kell hogy figyelmeztetés legyen. Ha a Magyar Országgyűlés komolyan veszi magát, akkor, amikor a közpénzügyi szabályokat esetleg megalkotjuk az el következendő időszakban, mindenképp el kell érnünk, hogy az Országgyűlés költségvetési joga ne a kormány költségvetési joga legyen, mint amivé önöknek ezt sikerült silányítaniuk. (Babák Mihály: Pontosan.)
