Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. szeptember 25 (92.szám) - Beszámoló a Szülőföld Alap 2005-2006. évi tevékenységéről, valamint a Szülőföld Alap 2005-2006. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. CSAPODY MIKLÓS, az MDF képviselőcsoportja részéről:
645 vitatkozzunk, hogy soke ez az 1 milliárd, ami különben vagy 2 vagy félmilliárd, vagy 670 millió vagy 800, ezzel önmagunkat alacsonyítjuk le, és részben most is ezt tesszük. A másik dolog, hogy oktalanság volna utólag tagadni vagy azt mérlegre tenni - persze ugye, a nyertesek boldogo k és a vesztesek szomorúak , hogy ki és mennyi támogatást kapott vagy nem kapott. A források mindig sokkal szűkösebbek annál, mint amennyire égetően szükség van, és minden konkrét döntés természetesen vitatható, ezért most csak az alapelvekről szólok. A M agyar Demokrata Fórum - leszámítva természetesen azt, hogy a kárpátaljai és a vajdasági magyar nemzeti közösségek fokozottabb támogatásra szorulnak - az új támogatási rendszerrel már 2005ben sem értett egyet, ezért a jelen beszámolót sem fogadja el, csupá n tudomásul veszi. A második szempont, amit a bevezetőben ígértem, éppen ez, a támogatás rendje, mert a beszámolóból az is kiderül, hogy a kormány és a határon túli szervezetek közötti kapcsolat jelen formájában tarthatatlan. Tarthatatlan, mert miután a ko rmány a MÁÉRT átalakítása helyett annak megsemmisítését választotta, a közalapítványi rendszer fölszámolásával éppen azokat a magyar szervezeteket degradálta puszta konzultánsokká, akik a legjobban tudják, hogy a közösségnek mire van szüksége. De tarthatat lan a helyzet azért is, mert a kormány sajátos perszonáluniót hozott létre, a miniszterelnök úr nevezi ki a támogatásokat eldöntő politikai testületet, amelynek ő maga a feje. Ez a testület dönti el, hogy kinek mire van szüksége a Kárpátmedencében, és ez az a folyamat, amiben a magyar szervezetek csak tanácsadóként lehetnek jelen. Tisztelt Országgyűlés! A magyarmagyar együttműködés és a nemzeti érdekérvényesítés perspektívái című, a KMKF állandó bizottsága által 2007ben elfogadott előterjesztés megállapí totta, idézem: “Jól szervezett együttműködést a magyar kisebbségek és Magyarország konszenzuson nyugvó koncepciózus és áttekinthető közös fejlesztési, jogvédelmi és politikai törekvései képesek biztosítani, amelyek összességükben kijelölik a nemzetközi vis zonylatban képviselendő magyar érdeket.” Folytatódik az idézet: “Koncepciózus és áttekinthető törekvések azonban csak megfelelően előkészített és konszenzuson - ezt nagyon szereti a szöveg - nyugvó stratégiák, illetve azok gyakorlati megvalósulására irányu ló programok mentén alakulhatnak ki, ezért a jól működő hátország - egyébként azért idézem, mert egyetértek vele - fogalma feltételezi a magyar nemzet szakszerű és legitim, közös stratégiai tervező tevékenységét, illetve az ehhez szükséges egyeztető mechan izmusok működését.” Elnézést a fogalmazásért, nem én követtem el. (Derültség.) A Magyar Demokrata Fórum álláspontja szerint a nemzetpolitikát ma alapvetően három nagy rendszer akadályozza. Mindenekelőtt a magyarországi belpolitika, ennek engesztelhetetlen pártpolitikai szembenállásai és a kormányzat súlyos és megalapozott erkölcsi, szakmai és politikai kritikával illethető intézkedései. Másodszor: a szomszédos nemzetállamok túlnyomó nagy többségének a gyakorlatban magyarellenes politikája az Európai Unión k ívül és belül egyaránt. Az Unión belül ma a legmegdöbbentőbb példa a beneši dekrétumok, vagyis a fasizmus és a bolsevizmus örökségének soviniszta megerősítése Szlovákiában. Harmadszor: az uniós jogelvek elegyessége, érvényesítésük esetlegessége, az uniós i ntézmények érdektelensége és az Unió meghatározó államainak eltérő kisebbségpolitikai stratégiája. A legnagyobb nehézséget pedig éppen az okozza, hogy a magyar nemzeti érdekérvényesítést kizárólag e három tényező határozza meg, miközben a magyar nemzeti kö zösségeknek és az őket mindenkor támogatni köteles kormánynak közülük csak egyre van közvetlen döntő ráhatása. Ez az egy pedig, ez az egyetlen faktor önmaga, önmaga nemzetstratégiai, vagyis bel- és külpolitikai, gazdasági, kulturális és a többi döntései. A z a bizonyos hátország, a Magyar Köztársaság az egyetlen térfél, ahol természetesen józanul, a világ és az európai politikai szomszédsági realitásoknak megfelelően mi magunk alakíthatjuk stratégiánkat, mi döntünk a belőle fakadó gyakorlati lépések megtétel ében. Ezért az MDF álláspontja szerint legsürgősebb közös teendőnk a kedvező politikai klíma mielőbbi megteremtése legalább ebben az egy ügyben, miután ez az elemi feltétele a többire való közvetett sikeres ráhatásnak is. Ezért kárhoztatjuk mindenekelőtt a sokszor deklarált magyar