Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. szeptember 25 (92.szám) - Beszámoló a Szülőföld Alap 2005-2006. évi tevékenységéről, valamint a Szülőföld Alap 2005-2006. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - SZÁSZFALVI LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
641 SZÁSZFALVI LÁSZLÓ , a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves jelen lévő Vendé geink! Nekem az a véleményem - természetesen a KDNP nevében is fogalmazva , hogy bár lehet, hogy technikai jellegű határozati javaslatról van szó, én azt gondolom, hogy ez mégis egy lehetőséget teremt arra mindannyiunk számára, hogy itt, a Magyar Köztársa ság Országgyűlésében egy nagyonnagyon fontos kérdésről beszéljünk, amely kérdésről vagy területről, vagy témáról bizony nem beszélünk olyan sokat, mint amennyire fontos. Tehát engedjék meg, hogy amikor a Szülőföld Alap beszámolója kapcsán mondom el a gond olataimat és hozzászólásomat, akkor kicsit tágabb ölelésű legyen ez a hozzászólás, mint ahogy ezt többen meg is tették, nyilvánvalóan a témából adódóan. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, hogy abban nincsen közöttünk semmiféle vita, hogy minimum 12 esz tendőn keresztül - de más időpontot is hallottam a mai napon, ami nyilván szintén helytálló és legitim , hosszúhosszú éveken keresztül a magyar parlamentben konszenzus volt a határon túli magyar közösségek támogatása, segítése és nyilvánvalóan alkotmányo s kötelezettsége tekintetében. 2003 után, de különösen 2004 novemberébendecemberében, illetve a népszavazás után, ez a hosszú éveken keresztül stabilan működő konszenzus megrendült, sőt azt gondolom, úgy is fogalmazhatnánk, hogy megrendült a bizalom a hat áron túli magyar közösségek és az anyaország között. Azt gondolom, hogy ez a tény is hozzátartozik ahhoz a körülményhez, amely körülveszi most ezt a mai vitánkat, és amely közepette beszélgetünk és vitázunk az előterjesztés felett. Azt is tudjuk, és azt is látjuk, hogy az elmúlt esztendőkben volt egy konkrét folyamat, amit a kormány úgy nevezett, hogy radikális változtatás ezen a területen. Mindenesetre tényként kell vagy lehet elkönyvelnünk, hogy megszűnt a MÁÉRT, megszűnt a Határon Túli Magyarok Hivatala, megszűnt az Illyés Közalapítvány, azok az intézmények és azok a hosszúhosszú éveken keresztül jól működő mechanizmusok, fórumok, amelyek megelégedéssel és konszenzussal működtek. Ezt szükségesnek érzem és szükségesnek tartom leszögezni, mert természetese n ez is befolyásolja ezt a mai beszélgetést és vitát. Mára mindez a múlté - bár majd a hozzászólásom vége felé még visszautalok arra, hogy nem is biztos, hogy a múlté. Azt tapasztaljuk ezen a területen is, hogy egyfajta kormányzati centralizáció kezd érvén yesülni, miközben egy dezorganizációs folyamat részesei és tanúi vagyunk. Azok a színes, különböző formában megjelent és megjelenő állami, kormányzati, parlamenti támogatási mechanizmusok, amelyek előtte működtek, és mégis összeálltak egy kiszámítható komp lex támogatási és együttműködési rendszerré… - ezen a területen egy dezorganizációs folyamat részesei vagyunk. És ha már pénzről van szó, akkor azt is látnunk kell, hogy miközben azt hallottuk, hogy majd a Szülőföld Alap megoldja a különböző problémákat, é s fantasztikus nagyságrendű támogatásokkal tudja segíteni a határon túli magyar közösségeket, azt kell leszögeznünk - és itt most utalok a zárszámadási törvény vitájára egyébként, ami párhuzamosan folyik a parlamentben , azt kell konstatálnunk, hogy által ában jelentősen csökkennek a források a határon túli magyar közösségek támogatására. Tehát a Szülőföld Alaptól függetlenül vagy annak a nagyságrendjétől függetlenül itt már utalás történt arra, hogy a felsőoktatási intézmények támogatására, finanszírozásár a jelentős forráskivonás történt, több mint 17 százalékos forráskivonás; a kedvezménytörvényben meghatározott oktatási támogatások 14 százalékos, a csángó magyar közösség támogatására 50 százalékos támogatáscsökkenés valósult meg. Azt gondolom, hogy ez sem miféleképpen nem pozitív üzenet, és semmiféleképpen nem a hagyományos határon túli magyar közösségek támogatását és az ő szülőföldön való boldogulásukat szolgálja.
